2017. március 31., péntek

Újabb tőzsdeguru érvel az arany mellett


Michael O'Higgins nevét Magyarországon viszonylag kevesen ismerhetik, legalábbis ha a google keresőben magyarul megjelenő találatok alacsony számát vesszük alapul. Pedig - például egy nemrég megjelent német könyv szerint - egyike a legnagyobb tőzsdeguruknak. Nem véletlenül, mert évtizedek óta stabilan jó eredményeket tud felmutatni a saját maga által kigondolt, és rendkívül fegyelmezetten megvalósított stratégia alapján. Vagyonkezelő cégének "zászlóshajója" a MOAR (Michael O'Higgins Absolute Return, tehát abszolút hozam) nevet viseli, és a lényege, hogy négy eszközosztály között osztja fel a kezelt vagyont. Ezek a Dogs of the World (a világ 5 leginkább alulértékelt, de likvid részvénypiaca), a fizikai arany és platina, a közepes futamidejű és a hosszú lejáratú amerikai állampapírok. Minden évben egyszer felülvizsgálja és újra "kiegyensúlyozza" a portfolió elemeit. Nevéhez fűződik a Dogs of the Dow stratégia is, melynek lényege, hogy mindig a Dow Jones indexből a részvényárhoz képest legmagasabb osztalékot fizető 5 vagy 10 részvénybe fektet be.


O'Higgins több sikerkönyvet is írt, amelyekben stratégiáját ismertette. Jó érzékkel ismeri fel, amikor bizonyos eszközöket a piac indolokolatlanul alulértékel, és ezekbe allokálva a pénz nagy részét, hosszú távon meglepően jó hozamokat ér el anélkül, hogy folyamatosan reagálnia kellene az árfolyammozgásokra. Pályája kezdetén a White Weld & Co. nevű cégnél dolgozott, ahol Marc Faber is a munkatársa volt. Időnként az ő publikációihoz is ír egy-egy elemzést. Márciusban arról írt, hogy a Dow Jones indexhez képest a belátható jövőben sokkal jobb hozamot lehet elérni az arannyal. Tizennégy éve már írt egy hasonló tartalmú cikket. Akkor úgy érvelt, hogy az arany sokkal vonzóbb mint akár a részvénypiacok, akár az amerikai államkötvények. Visszatekintve megállapítja, hogy az írás megjelenését követő 8 évben az arany ára több mint 5-szörösére emelkedett, míg az amerikai részvényindexek csak mintegy 70 százalékkal nőttek, a hosszú lejáratú amerikai állampapírok teljes hozama pedig ez idő alatt 80 százalék volt.



Dow/arany arány 100 éves grafikonja


Viszont ekkorra az arany túlvetté vált, és ezt követően lefelé vette az irányt az árfolyama. 53 hónap alatt az aranyár 45%-ot esett vissza, így 2015. decemberére jelentősen alulértékeltté vált O'Higgins véleménye szerint. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hol tart az arany árfolyama más befektetési eszközökhöz viszonyítva, érdemes hosszabb távon visszatekinteni. A leggyakrabban a Dow Jones indexhez szokták viszonyítani 1 uncia arany árát. Ennek a történelmi átlaga 10/1, azaz 10 uncia arany ára felelne meg a DJIA értékének. 1898-ban és 1980-ban 1 uncia arany dollárban kifejezett ára nagyjából ugyanannyi volt, amennyi a Dow pontszáma, tehát az arány 1/1 volt. Viszont 1999-ben a Dow majdnem 45-ször volt magasabb az aranyárnál. Jelenleg majdnem 17 uncia arany jönne ki a Dow indexből. Ebből következik, hogy ha csak a történelmi átlaghoz térne vissza az arány, az aranynak mintegy 66%-kal kellene drágulnia - bár valószínűbb, hogy közben a részvények is esnének, és valahol félúton találkoznának. Ezt valószínűsíti O'Higgins is, aki fundamentális okokat is megnevez. Szerinte Trump várható - bár korántsem biztos, hogy megvalósuló - gazdasági céljai ugyan fellendíthetik az amerikai ipart, de ez a várhatóan emelkedő kamatok mellett nem fog további részvénypiaci eufóriát eredményezni, hiszen az árfolyamok eddig inkább az alacsony kamatkörnyezetben virágzó spekulációnak mint a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően emelkedtek. A magasabb kamatok pedig a spekulációt költségesebbé és kockázatosabbá teszik. Ha sikerül Trump programját legalább részben megvalósítani, akkor viszont több pénz marad az átlagemberek zsebében, ami az infláció emelkedéséhez vezet, így erre válaszul az aranyár is emelkedni fog. 


Egy másik fontos tényező - ami az aranyár emelkedését okozhatja - a világszerte megfigyelhető törekvés a készpénzforgalom korlátozására. Elég az 500 eurós bankjegy néhány éven belüli kivonására gondolni, vagy azokra a jogszabályokra, amelyekkel több országban 1000 vagy 5000 euróban limitálják a készpénzzel kifizethető számlák összegét. Az Egyesült Államokban felmerült a 100 dolláros bankjegyek kivonása is. India tavaly egyik napról a másikra vonta ki az 500 és 1000 rupiás bankjegyeket a készpénzforgalomból. Miközben a papírpénz elértéktelenedik, az arany évezredek óta bizonyítottan őrzi értékét - még ha az rövid távon ingadozik is. Ezzel szemben minden papírpénzen alapuló fizetőeszköz végül teljesen értéktelenné vált, még az amerikai dollár is 96%-ot vesztett vásárlóerejéből 1914. óta. 


Ha összehasonlítjuk az arany és a Dow arányának az 1966. és 1980. közötti grafikonját az 1999. óta eltelt időszakéval, megállapítható, hogy jó esély van arra, hogy az aranyár ne csak a történelmi 1/10-es arányt érje el a világ legismertebb tőzsdeindexével szemben, hanem akár a Dow feléig is emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy - amennyiben a részvénypiacok nem omlanak közben össze - egy uncia arany néhány éve múlva akár 10000 dollárnál is többet érhet, ami a jelenleginek több mint 8-szorosára repítené a sárga nemesfém árát.

2017. március 2., csütörtök

Az okos pénz már menekül a kockázatos eszközökből


Jeffrey Gundlach neve jól cseng a tőzsde világát ismerők számára. Bill Gross-hoz hasonlóan őt is szokták kötvénykirályként emlegetni.
 

Gundlach szerint már jó ideje zajlik a rejtett menekülés a kockázatos eszközökből a biztonságosnak tekintett eszközök felé. Ennek egyik legegyértelműbb jele, hogy a német államkötvények kamatlába egyre mélyebben csúszik a negatív tartományba, a két éves kötvény éves kamata már a -1%-ot közelíti. A másik fontos jelzést Gundlach számára az arany árának több mint két hónapja tartó emelkedése adja, amelyre egyébként - nem tipikus módon - nem a dollár gyengülésével párhuzamosan került sor. A német állampapírok szárnyalása mögött Jamie Searle, a Citibank elemzője szerint nem a politikai kockázatok, hanem az áll, hogy az EKB-nak a lazítási program keretében év végéig mintegy 80 milliárd euró értékben kell német államkötvényeket vásárolni, és vészesen fogy a kínálat a piacon. A piaci szereplők pedig észlelve ezt, megelőzik az EKB-t, és felvásárolják a papírokat. Amerikában kicsit más a helyzet, mert Trump megválasztása után először nagyot estek a kötvényárfolyamok, de időközben a trend megfordult, és már újra csökkennek a hozamok. Gundlach rámutatott, hogy a részvényárfolyamok nincsenek szinkronban azzal, hogy a felszín alatt már megkezdődött a menekülés a biztonságba. A részvények árát a realitások helyett a remények hajtják szerinte. Trump megválasztásától szinte mindenki félt, most pedig varázslónak tartják, és igen nagyok vele kapcsolatban a várakozások. De nincs itt semmiféle varázslat - véli Gundlach. 


Egyelőre azonban azt látjuk, hogy a varázslat még mindig működik, bár csak a kisbefeketőknek köszönhetően. Ők azok, akik vásárolják az ETF-eket, egyre feljebb hajtva az árfolyamokat, jóllehet az úgynevezett okos pénz (jellemzően az intézményi befektetők) már régóta az eladói oldalon van. A Bank of America jelentéséből kiderül, hogy míg privátbanki ügyfelei - a nagy vagyonnal rendelkező magán befektetők - olyan mértékben vásárolták a részvényeket, mint az utóbbi 10 évben sohasem, a banknál számlát vezető intézményi befektetők nemcsak a Trump rallyt hagyták ki, de már egy év óta inkább adják a részvényeket, mint veszik. A - szintén a BofA-nál számlát vezető - hedge fundok pedig éppen az utóbbi hetekben álltak át az eladói oldalra. 


A JP Morgan részéről Nikolaos Panigirtzoglou megerősíti ezt a megfigyelést. Mint írja, a "nagy rotáció" most nem a kötvényekből a részvények felé tereli a pénzt, hanem az okos pénztől, a profiktól áramlanak a részvények a magánbefektetők felé, akik utolsóként csatlakoztak a piaci eufóriához, ami hagyományosan a bika piac végét jelenti. A JP Morgannél szintén azt figyelték meg, hogy a magánügyfelekkel szemben a bank intézményi ügyfelei idén csökkentették részvénypiaci kitettségüket. Ez azt mutatja szerintük, hogy a részvényárfolyamok lendületes emelkedése csupán a magánbefektetők optimizmusának köszönhető. A professzionális befektetők és aktív portfóliómenedzserek most kihasználják a helyzetet, és örömmel adják el kockázatos eszközeiket a kis és nagy magánbefektetőknek, akik egyelőre tovább nyomják felfelé a részvényárakat. 


Visszatérve a Bank of Americára, elemzőik emelték az S&P 500 index év végi szintjére vonatkozó előrejelzésüket 2300-ról 2450-re. Indoklásukban azonban nyoma sincs a fundamentális érveknek, mint pl. a gazdaság folytatódó fellendülése. Ehelyett úgy vélik, hogy egy tipikusan a bika-piac végén kialakuló emelkedésben vagyunk, amikor a technikai indikátorok és a piaci hangulat alapján alakulnak az árfolyamok. Elemzőjük, Savita Subramanian kifejtette, hogy a részvénypiacok az összeomlás előtt mindig rendkívül lendületesen szoktak emelkedni, és ez nem lesz másképp most sem. A befektetők optimizmusa 30 éves csúcsra került, és bizonyos technikai indikátorok is egyelőre a rally folytatódását jelzik előre.  


Azt, hogy meddig tart még a rally, a JP Morgan szakemberi szerint nem lehet megmondani, de nem kell sok ahhoz, hogy a kockázatokat felmérni nem tudó amatőr magánbefektetők megijedjenek valamitől, ami a részvények pánikszerű kiárusításhoz és az árfolyamok hirtelen zuhanásához fog vezetni. A Bank of America vezető befektetési stratégája, Michael Harnett kicsit konkrétabb. Szerinte az S&P 500 az idén elérheti a 2500-as szintet, ami után a részvénypiaci buborék kipukkadását prognosztizálja. Ez valamikor a második félévben következhet be. Ezt kihasználandó az év végére put (eladási) opciók vásárlását ajánlja az S&P 500-ra.


Egy másik - kevésbé spekulatív - megoldás lehet, ha még időben a biztonságos menedéknek tekintett - és piaci pánik esetén rendszerint nyereséget hozó - eszközökbe, többek között az aranyba vagy államkötvényekbe fektetünk be.