Végre emelkedni kezd az aranyár?

Az arany árfolyama az idén eddig nem mutatott látványos elmozdulást. Az év elején hónapokig csak oldalazott, majd a tavasz végén a dollár erősödésének köszönhetően euróban és forintban szépen emelkedett, miközben dollárban már egyértelműen lefelé fordult az árfolyam. A nyár folyamán már dollártól eltérő pénznemekben is esett az aranyár. Ennek fő oka a befektetők széles köreiben - főleg Amerikában - tapasztalható optimizmus lehetett, amely továbbra is a részvények felé terelte a tőkét, miközben a menekülési eszközök "szenvedtek". 

Fontos megemlíteni, hogy miközben Amerikában a részvényindexek újabb és újabb történelmi csúcsokat értek el, a világ más részein, különösen egyes fejlődő országok piacain komoly eséseket láthattunk, sőt több ország (pl. Törökország, Argentína) válságba került, az Európai Unióban pedig Olaszország miatt kezdtek egyre inkább aggódni. Azonban Amerikában sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy azt a részvényindexek alapján gondolhatnánk, hiszen több mutató arra utal, hogy az emelkedésnek hamarosan vége lehet. Az úgynevezett bull market (tartós felfelé irányuló trend) végső fázisára mindig jellemző, hogy egyre kevesebb részvény ára emelkedik, a részvények egyre nagyobb hányadánál pedig már legfeljebb stagnál, de inkább csökkenésbe fordul az árfolyam. Ez figyelhető meg most is, amikor már csak néhány népszerű cég papírja hajtja az emelkedést, annak következtében, hogy a befektetők ezekbe csoportosítják át tőkéjüket, mint utolsó mentsvárakba. Júliusig sorra döntötték a csúcsokat az úgynevezett FAANG részvények (Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google, újabb nevén Alphabet). Ezek közül az utóbbi két hónapban az Amazon és az Apple kivételével mindegyiknek visszaesett az árfolyama. Szintén nem túl bíztató, hogy - annak ellenére, hogy az indexek rekord magasan vannak - az egyéves mélypontjukon lévő részvények száma jóval felülmúlja az egyéves csúcson lévők számát. Ugyanígy baljós előjel, hogy a részvények fundamentális elemzéséhez használt mutatók (pl. az ár aránya a cég nyereségéhez, forgalmához, könyv szerinti értékéhez) szintén rendkívül magasan vannak és a befektetők továbbra is optimisták ezek jövőbeni emelkedésére vonatkozóan. Mindezek sok nagy tapasztalatú elemző szerint a bika piac közeli végét jelzik előre. 


Eközben a befektetők a válságokban bevált menekülési eszközök, így például a nemesfémek és az állampapírok jövőbeli alakulásával kapcsolatban rendkívül pesszimisták, és sok nagy spekuláns és hedge fund a további árfolyamcsökkenésre számítva short (az áresésből profitáló) pozíciót vett fel a tőzsdén. 

Az amerikai határidős piacok résztvevőinek pozícióiról bárki tájékozódhat, aki böngészi az úgynevezett Commitment of Traders Report adatait. Ezt a jelentést az áru- és határidős piacok amerikai felügyeleti szerve, a CFTC hozza nyilvánosságra hetente. A piaci szereplőket három csoportba sorolva megmutatják, hogy az egyes csoportok összessége milyen irányú és mekkora pozíciót vett fel egy adott tőzsdei termék tekintetében. 

Forrás: COTbase.com

Minden terméknél az egyik csoportot alkotják a nagy spekulánsok (non-commercials, ezek általában az úgynevezett hedge fundok), melyek az árfolyamváltozásokból profitot akarnak realizálni. A második csoport az úgynevezett commercials, ezek azok a cégek, amelyek professzionálisan foglalkoznak az adott termék termelésével, kereskedelmével, és fedezeti ügyleteket kötnek a tevékenységükből származó nyereség védelme céljából. A harmadik csoport a kis spekulánsoké, melyek lehetnek akár magánszemélyek vagy kisebb alapok.

Az arany esetében a commercials kategóriába tartoznak a bányavállalatok és a nagy kereskedő cégek, melyek a már birtokukban lévő vagy a jövőben kitermelendő aranyat adják el a tőzsdén, hogy ezzel a nyereségük lehetőleg független legyen az aranyár változásaitól. Mivel ezeknek a cégeknek mindig van a birtokában (vagy a bányában a föld alatt) arany, jellemzően short pozíciót vesznek fel a tőzsdén. Például ha egy kereskedő ténylegesen vesz 1000 uncia aranyat, azt abban a pillanatban eladhatja a tőzsdén, ezzel felvesz egy short pozíciót. Amikor ténylegesen eladja az aranyat, a tőzsdei pozíciót zárja, tehát visszaveszi az aranyat. Így a mindenkori nyeresége a saját maga által megállapított árréstől és nem az aranyár alakulásától függ. Ugyanígy a bányák is előre eladhatják a csak hónapok múlva kitermelendő aranyat, különösen, ha a határidős tőzsdén elérhető árat vonzónak találják. Emiatt ez a csoport szinte mindig összességében meglehetősen nagy short pozícióval rendelkezik, hiszen a fizikai készletüknek mintegy tükörképe a tőzsdei pozíció, melynek nagysága általában megegyezik a fizikai készlet nagyságával.

Szinte sohasem fordul elő, hogy ennek a csoportnak long pozíciója legyen a tőzsdén, de most mégis ezt láthatjuk. Ez két dologra utal. Az egyik, hogy a termelőknek, kereskedőknek minimális szinten vannak a készleteik. A másik, hogy azok, akik az aranyból élnek (tehát a legprofibbnak számítanak a sárga nemesfém tekintetében) komoly árfolyamemelkedésre számítanak, ezért nem fedezik a fizikai pozícióikat, illetve a bányák nem adják el előre a még ki nem termelt aranyat. Amikor a múltban ehhez hasonló helyzet fordult elő, azt mindig áremelkedés követte.


Ennek alapján nagyon valószínű, hogy a jelenlegi alacsony ár kedvező belépési pontot jelent egy komolyabb áremelkedés előtt, nem csak az arany, hanem az ezüst esetében is, hiszen ott is hasonló a helyzet.