Végre emelkedni kezd az aranyár?

Az arany árfolyama az idén eddig nem mutatott látványos elmozdulást. Az év elején hónapokig csak oldalazott, majd a tavasz végén a dollár erősödésének köszönhetően euróban és forintban szépen emelkedett, miközben dollárban már egyértelműen lefelé fordult az árfolyam. A nyár folyamán már dollártól eltérő pénznemekben is esett az aranyár. Ennek fő oka a befektetők széles köreiben - főleg Amerikában - tapasztalható optimizmus lehetett, amely továbbra is a részvények felé terelte a tőkét, miközben a menekülési eszközök "szenvedtek". 

Fontos megemlíteni, hogy miközben Amerikában a részvényindexek újabb és újabb történelmi csúcsokat értek el, a világ más részein, különösen egyes fejlődő országok piacain komoly eséseket láthattunk, sőt több ország (pl. Törökország, Argentína) válságba került, az Európai Unióban pedig Olaszország miatt kezdtek egyre inkább aggódni. Azonban Amerikában sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy azt a részvényindexek alapján gondolhatnánk, hiszen több mutató arra utal, hogy az emelkedésnek hamarosan vége lehet. Az úgynevezett bull market (tartós felfelé irányuló trend) végső fázisára mindig jellemző, hogy egyre kevesebb részvény ára emelkedik, a részvények egyre nagyobb hányadánál pedig már legfeljebb stagnál, de inkább csökkenésbe fordul az árfolyam. Ez figyelhető meg most is, amikor már csak néhány népszerű cég papírja hajtja az emelkedést, annak következtében, hogy a befektetők ezekbe csoportosítják át tőkéjüket, mint utolsó mentsvárakba. Júliusig sorra döntötték a csúcsokat az úgynevezett FAANG részvények (Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google, újabb nevén Alphabet). Ezek közül az utóbbi két hónapban az Amazon és az Apple kivételével mindegyiknek visszaesett az árfolyama. Szintén nem túl bíztató, hogy - annak ellenére, hogy az indexek rekord magasan vannak - az egyéves mélypontjukon lévő részvények száma jóval felülmúlja az egyéves csúcson lévők számát. Ugyanígy baljós előjel, hogy a részvények fundamentális elemzéséhez használt mutatók (pl. az ár aránya a cég nyereségéhez, forgalmához, könyv szerinti értékéhez) szintén rendkívül magasan vannak és a befektetők továbbra is optimisták ezek jövőbeni emelkedésére vonatkozóan. Mindezek sok nagy tapasztalatú elemző szerint a bika piac közeli végét jelzik előre. 


Eközben a befektetők a válságokban bevált menekülési eszközök, így például a nemesfémek és az állampapírok jövőbeli alakulásával kapcsolatban rendkívül pesszimisták, és sok nagy spekuláns és hedge fund a további árfolyamcsökkenésre számítva short (az áresésből profitáló) pozíciót vett fel a tőzsdén. 

Az amerikai határidős piacok résztvevőinek pozícióiról bárki tájékozódhat, aki böngészi az úgynevezett Commitment of Traders Report adatait. Ezt a jelentést az áru- és határidős piacok amerikai felügyeleti szerve, a CFTC hozza nyilvánosságra hetente. A piaci szereplőket három csoportba sorolva megmutatják, hogy az egyes csoportok összessége milyen irányú és mekkora pozíciót vett fel egy adott tőzsdei termék tekintetében. 

Forrás: COTbase.com

Minden terméknél az egyik csoportot alkotják a nagy spekulánsok (non-commercials, ezek általában az úgynevezett hedge fundok), melyek az árfolyamváltozásokból profitot akarnak realizálni. A második csoport az úgynevezett commercials, ezek azok a cégek, amelyek professzionálisan foglalkoznak az adott termék termelésével, kereskedelmével, és fedezeti ügyleteket kötnek a tevékenységükből származó nyereség védelme céljából. A harmadik csoport a kis spekulánsoké, melyek lehetnek akár magánszemélyek vagy kisebb alapok.

Az arany esetében a commercials kategóriába tartoznak a bányavállalatok és a nagy kereskedő cégek, melyek a már birtokukban lévő vagy a jövőben kitermelendő aranyat adják el a tőzsdén, hogy ezzel a nyereségük lehetőleg független legyen az aranyár változásaitól. Mivel ezeknek a cégeknek mindig van a birtokában (vagy a bányában a föld alatt) arany, jellemzően short pozíciót vesznek fel a tőzsdén. Például ha egy kereskedő ténylegesen vesz 1000 uncia aranyat, azt abban a pillanatban eladhatja a tőzsdén, ezzel felvesz egy short pozíciót. Amikor ténylegesen eladja az aranyat, a tőzsdei pozíciót zárja, tehát visszaveszi az aranyat. Így a mindenkori nyeresége a saját maga által megállapított árréstől és nem az aranyár alakulásától függ. Ugyanígy a bányák is előre eladhatják a csak hónapok múlva kitermelendő aranyat, különösen, ha a határidős tőzsdén elérhető árat vonzónak találják. Emiatt ez a csoport szinte mindig összességében meglehetősen nagy short pozícióval rendelkezik, hiszen a fizikai készletüknek mintegy tükörképe a tőzsdei pozíció, melynek nagysága általában megegyezik a fizikai készlet nagyságával.

Szinte sohasem fordul elő, hogy ennek a csoportnak long pozíciója legyen a tőzsdén, de most mégis ezt láthatjuk. Ez két dologra utal. Az egyik, hogy a termelőknek, kereskedőknek minimális szinten vannak a készleteik. A másik, hogy azok, akik az aranyból élnek (tehát a legprofibbnak számítanak a sárga nemesfém tekintetében) komoly árfolyamemelkedésre számítanak, ezért nem fedezik a fizikai pozícióikat, illetve a bányák nem adják el előre a még ki nem termelt aranyat. Amikor a múltban ehhez hasonló helyzet fordult elő, azt mindig áremelkedés követte.


Ennek alapján nagyon valószínű, hogy a jelenlegi alacsony ár kedvező belépési pontot jelent egy komolyabb áremelkedés előtt, nem csak az arany, hanem az ezüst esetében is, hiszen ott is hasonló a helyzet.

Fényes jövő előtt az arany?

Érdekes elemzéseket tett közzé honlapján Tom McClellan, akit az arany árfolyammozgásaival foglalkozó szakemberek között az egyik legjobbnak tartanak a világon. Fontos tudni róla, hogy független elemző, tehát nem érdekelt az aranykereskedelemben.


Először a hosszú és középtávú kilátásokkal foglalkozott, természetesen a dollárban számított aranyárat alapul véve. (A hivatkozásra kattintva új ablakban megjelenik az eredeti cikk, benne a grafikonokkal.) McClellan korábban már többször utalt arra, hogy az arany árfolyamában megfigyelhető egy nagyjából 8 éves ciklus, mióta 1975. elején (több mint 3 évvel a Bretton-Woods egyezmény felmondása után) megindult a szabad kereskedés az amerikai tőzsdéken a sárga nemesfémmel. Ezek a hosszú távú ciklusok általában egy 3 éves lendületes emelkedéssel kezdődnek, amit egy 5 éves (3 fázisból álló) csökkenés követ. Ezalatt az ár először esik, majd átmenetileg ismét felfelé korrigál, az utolsó fázisban pedig ismét esik, végül elérve a ciklus lezárultát jelző mélypontot. Ettől csak egyszer tért el az arany árfolyama, mégpedig 2001. és 2009. között, amikor 8 éven át csak apróbb korrekciók voltak, és az egész periódust a lendületes emelkedés jellemezte. 


Azóta ismét eltelt 8 év, és McClellan elmélete alapján a múlt évben már el kellett volna kezdődnie a lendületes árfolyamemelkedésnek. Hogy ez miért nem következett be eddig, arra egy másik, szintén általa megfigyelt középtávú, átlagosan 13 és fél hónapig tartó ciklust hoz fel magyarázatként. Ezzel kapcsolatban már korábban is sokszor írt, itt is idéztük. McClellan megfigyelése szerint nagyjából 13 és félhavonta következik be az arany árfolyamában egy mélypont, a kettő között (a ciklus közepén) pedig egy kisebb jelentőségű mélypontot ér el az árfolyam. Ezek között pedig magasabb árakat láthatunk a grafikonon. Amennyiben a ciklus első felében elért árfolyamcsúcs magasabb mint a ciklus második felében látható, akkor az pesszimizmusra ad okot, és a ciklus végén a bő egy évvel korábbinál alacsonyabb mélypontot fog megütni az aranyár. Ez volt megfigyelhető 2011-től 2015. végéig, négy egymást követő cikluson keresztül. Azóta azonban megfordult a trend, és két ciklusban is a ciklus második felében ért magasabbra a dollárban számított aranyár. Ez McClellan logikája szerint optimizmusra okot adó jel, és valóban a ciklusok végén magasabbak voltak a mélypontok is mint az előző ciklusban. Mivel 2018. elején már mindkét ciklus szerint felszálló ágba érhet az árfolyam, így McClellan azt jósolja, hogy a következő 2-3 év szép kilátásokkal kecsegtet az aranyba befektetők számára.


Előbb azonban várható egy kisebb korrekció, ugyanis McClellan azt is már régóta megfigyelte, hogy az arany ármozgásában nagyobb jelentősége van az euróban számított árfolyamnak, mint a dollárban számítottnak. Amennyiben a dollárban kifejezett aranyár egy adott időszakon belül magasabb csúcspontot ér el az előzőnél, az euróban számított ár azonban ugyanezen idő alatt nem állít be magasabb csúcsot, - tehát az elemző szavaival nem erősíti meg a dolláros aranyár emelkedő trendjét - az többnyire az aranyár esését jelzi előre. Amikor ennek az ellenkezője történik - tehát az aranyár euróban egy adott periódusban csúcsot dönt, de dollárban egy korábbi csúcs alatt marad - azt jellemzően az árfolyam emelkedése szokta követni. Mivel most az előbbit láthatjuk - az aranyár dollárban jóval nagyobb mértékben emelkedett mint euróban - McClellan szerint átmeneti korrekció jöhet.


Tekintettel arra, hogy unciánként 1320 dollárnál komoly ellenállás van - ahol az emelkedés meg is torpant - várhatóan kedvező belépési pont jöhet azok számára, akik most akarnak aranyat venni.


(Az utóbbi hónapokban munkahelyváltás és időhiány miatt nem jelentkeztem, de remélhetően erre ismét gyakrabban tudok sort keríteni.)


TP