2016. október 4., kedd
Pánik az aranynál
Október 4-én, kedden hatalmasat zuhant az arany ára elsősorban dollárban, de a dollár erősödése ellenére minden más devizában is. Több mint három hónapja, még a Brexit-népszavazást megelőzően volt ilyen alacsonyan a sárga nemesfém árfolyama. Mivel elesett az 1306 dollárnál lévő támasz, az ár gyorsan 1300 dollár alá bukott, és meg sem állt 1270 dollárig, ami 3 százalékos esést jelentett néhány órán belül.
Több hír is csökkentette az arany mint menekülési eszköz vonzerejét, így a Brexit közelgő dátuma (amely nagy mértékben gyengítette a fontot és erősítette a dollárt), és az IMF részéről kiadott elemzés, miszerint az amerikai infláció a vártnál jóval hamarabb elérheti a Fed által kitűzött célszintet. A legnagyobb hatással azonban Jeffrey Lacker, a Fed richmondi körzeti vezetőjének beszéde volt. Lacker annak a véleményének adott hangot, hogy a Fednek minél hamarabb nagy lépésekben kellene emelnie az alapkamatot. Az amerikai munkaerőpiac szerinte jó helyzete és a 2 százalékhoz közelítő infláció miatt az alapkamatnak már másfél százalék körül kellene lennie, nem pedig a jelenlegi, fél százalék alatti szinten, ami hosszútávú összehasonlításban rendkívül alacsonynak számít. Elemzők szerint a jegybank szerepét betöltő Fed decemberben valóban kamatot emelhet, de a várakozás szerint csak kis mértékben.
Lacker előadásában párhuzamot vont az 1994-es évvel, amikor az Alan Greenspan vezette Fed egy év alatt viszonylag nagy lépésekkel 3-ról 6 százalékra emelte a kamatot, pedig az infláció csak kicsivel volt a Fed célja fölött. Lacker úgy véli, hogy hasonlóan az akkorihoz, megelőző szándékkal most is gyorsan kellene emelni az alapkamatot, hogy elkerülhető legyen egy olyan helyzet, amikor kicsúszik az ellenőrzés a Fed kezéből, és emiatt drasztikusabb lépésekre kényszerülnének. Tudvalévő, hogy sok közgazdász már régóta figyelmeztet, hogy az évek óta rekord alacsony szinten lévő kamatok a pénz előbb-utóbb hirtelen beinduló értékvesztéséhez, akár hiperinflációhoz vezethetnek.
Lacker korábban többször szavazott a Fed nyíltpiaci (többek között az alapkamatról döntő) bizottságában a kamatemelésre, de idén nincs szavazati joga, csak részt vesz a tanácskozásokon. A bizottság legutóbbi ülésén három tag szavazott az emelésre, és ezzel egyértelmű kisebbségben maradtak.
TP
2016. október 3., hétfő
Hamis aranytömbök a piacon
Az utóbbi hónapokban megnőtt a cégünkhöz behozott vagy beküldött
hamis aranylapkák és érmék száma. Voltak ügyfelek, akik eladni vagy
zálogba adni szerették volna addig féltve őrzött "kincsüket", de egy
ékszerész például a számára vételre felkínált lapkákból hozott be egy
mintapéldányt, hogy meggyőződjön a valódiságáról, mielőtt megvesz egy
nagy mennyiséget.
Eltekintve egy-két nagyon rossz minőségű érmétől, melyeken már messziről látszott, hogy hamisítványok, többnyire az eredetihez megtévesztően hasonló példányokkal találkoztunk. Ezekről még szakember sem tudta ránézésre megállapítani, hogy nem valódiak. Színük és a felszínükön látható minta alapján eredetinek tűntek, ráadásul látszólag gyári műanyag tokban, amely természetesen szintén hamis volt. A zárt műanyag tok nemcsak azért érdekes, mert hitelesebbnek tűnik általa a hamisítvány, hanem azért is, mert a tokon keresztül nehezebb vizsgálni a benne lévő lapkát. Sűrűséget vagy az anyagban az ultrahang terjedési sebességét megmérni csak kicsomagolás után lehet, míg a befektetési aranyat éppen azért is szokták azonosító számot és gyártói eredetigazolást tartalmazó tokba tenni, hogy ebben a becsomagolt állapotában legyen forgalomképes.
Természetesen mi minden hozzánk bekerülő aranytárgyat megvizsgálunk, mielőtt zálogbavétel vagy megvásárlás céljából átvennénk. Van egy biztos módszer, amivel a befektetési aranyat gyári csomagoláson keresztül is meg lehet vizsgálni, és mi ezt minden esetben meg is tesszük. Mivel az arany azon kevés anyagok közé tartozik, amelyek diamagnetikusak, tehát egy mágneses térből kitörni igyekeznek, a legtöbb fémet viszont többé-kevésbé vonzza a mágnes, így egy precíz mérleg és egy erős mágnes alkalmazásával egyértelműen bizonyítható, hogy egy aranytömb színaranyból van-e, vagy tartalmaz más, többé-kevésbé mágnesezhető anyagot, pl. wolframot. A valóban színaranyból készült tömbök elsősorban tömegjüktől (kisebb mértékben alakjuktól is) függő mértékben taszítják a tőlük néhány milliméterre elhelyezkedő mágnest, ezt az erőhatást pedig a 0,001 gramm pontosságú mérleg meg is méri. A mérleg által mutatott értéknek egy - az adott aranytömbre jellemző - szűk intervallumba kell esnie. Ha nem így van, akkor nagy valószínűséggel hamisítvánnyal állunk szemben - bár előfordult már olyan is, hogy az aranyba vagy a csomagolásba gyártási hiba folytán bekerült vas vagy egyéb mágneses anyag okozta az eltérést.
Amennyiben a mágneses mérleg alapján kétséges az arany valódisága, akkor - ha az ügyfél hozzájárul - a tömböt kicsomagoljuk, és így már tudunk sűrűséget is mérni. A mellékelt fotókon látszik, hogy a Perth Mint 10 grammos lapkájának hamisítványánál ezt meg is tettük. A kívülről színarany réteggel bevont lapka sűrűsége nem egészen fele volt a valódiénak, mindössze 9,5 g/cm3. Túl azon, hogy a kicsomagolt lapka tömege sem volt egészen 10 gramm, a mérések megmutatták, hogy a szépen csillogó felszín alatt sárgaréz van.
A hamisításnak a sárgaréztömb aranyréteggel történő bevonásánál kifinomultabb módja is van. Az aranynál szintén jóval értéktelenebb wolfram (angol nyelterületen tungsten) sűrűsége ugyanis szinte pontosan megegyezik az aranyéval. A profi hamisítványok emiatt wolfram felhasználásával készülnek, és kívülről arannyal vonják be őket. Ez esetben a sűrűségmérés nem segít, bár a mágneses mérleg - amit minden esetben alkalmazunk - már megmutatja, hogy gond van a tömbbel. Ha biztosra akarunk menni, egy másik vizsgálati módszert is bevetünk, és megmérjük a tárgyban az ultrahang terjedési sebességét. A különböző fémekben és ötvözetekben az ultrahang más-más sebességgel terjed, így egyértelműen kiszűrhető, ha egy aranytárgyon belül egy más fémből álló mag van, és az is, ha az aranyat más fémmel ötvözték. Mivel már kis mennyiségű wolfram jelenléte is kimutatható ezzel a módszerrel, ezért vevőink biztosak lehetnek benne, hogy tőlünk csak valódi aranyat kapnak.
Óvakodni kell azonban a magánszemélyek, különösen az ismeretlenek által felajánlott, gyanúsan olcsó aranytömböktől. Komoly cég nem fogja kockáztatni a hírnevét néhány kétes eredetű tömb eladásáért, de az is igaz, hogy nem minden cég rendelkezik megfelelő műszerekkel, amivel felvásárláskor ki tudják szűrni a hamisítványokat. Ha azonban körültekintően járunk el, akkor kisebb a kockázata, hogy hamis aranyat vegyünk, mint hogy hamis pénzt kapjunk valahol.
TP
Eltekintve egy-két nagyon rossz minőségű érmétől, melyeken már messziről látszott, hogy hamisítványok, többnyire az eredetihez megtévesztően hasonló példányokkal találkoztunk. Ezekről még szakember sem tudta ránézésre megállapítani, hogy nem valódiak. Színük és a felszínükön látható minta alapján eredetinek tűntek, ráadásul látszólag gyári műanyag tokban, amely természetesen szintén hamis volt. A zárt műanyag tok nemcsak azért érdekes, mert hitelesebbnek tűnik általa a hamisítvány, hanem azért is, mert a tokon keresztül nehezebb vizsgálni a benne lévő lapkát. Sűrűséget vagy az anyagban az ultrahang terjedési sebességét megmérni csak kicsomagolás után lehet, míg a befektetési aranyat éppen azért is szokták azonosító számot és gyártói eredetigazolást tartalmazó tokba tenni, hogy ebben a becsomagolt állapotában legyen forgalomképes.
![]() |
| A negatív érték azt mutatja, hogy a tömböt vonzza a mágnes, tehát nem lehet aranyból |
Természetesen mi minden hozzánk bekerülő aranytárgyat megvizsgálunk, mielőtt zálogbavétel vagy megvásárlás céljából átvennénk. Van egy biztos módszer, amivel a befektetési aranyat gyári csomagoláson keresztül is meg lehet vizsgálni, és mi ezt minden esetben meg is tesszük. Mivel az arany azon kevés anyagok közé tartozik, amelyek diamagnetikusak, tehát egy mágneses térből kitörni igyekeznek, a legtöbb fémet viszont többé-kevésbé vonzza a mágnes, így egy precíz mérleg és egy erős mágnes alkalmazásával egyértelműen bizonyítható, hogy egy aranytömb színaranyból van-e, vagy tartalmaz más, többé-kevésbé mágnesezhető anyagot, pl. wolframot. A valóban színaranyból készült tömbök elsősorban tömegjüktől (kisebb mértékben alakjuktól is) függő mértékben taszítják a tőlük néhány milliméterre elhelyezkedő mágnest, ezt az erőhatást pedig a 0,001 gramm pontosságú mérleg meg is méri. A mérleg által mutatott értéknek egy - az adott aranytömbre jellemző - szűk intervallumba kell esnie. Ha nem így van, akkor nagy valószínűséggel hamisítvánnyal állunk szemben - bár előfordult már olyan is, hogy az aranyba vagy a csomagolásba gyártási hiba folytán bekerült vas vagy egyéb mágneses anyag okozta az eltérést.
![]() |
| A sűrűségmérés Arkhimédész módszerével történik. Ez sajnos sárgaréz... |
Amennyiben a mágneses mérleg alapján kétséges az arany valódisága, akkor - ha az ügyfél hozzájárul - a tömböt kicsomagoljuk, és így már tudunk sűrűséget is mérni. A mellékelt fotókon látszik, hogy a Perth Mint 10 grammos lapkájának hamisítványánál ezt meg is tettük. A kívülről színarany réteggel bevont lapka sűrűsége nem egészen fele volt a valódiénak, mindössze 9,5 g/cm3. Túl azon, hogy a kicsomagolt lapka tömege sem volt egészen 10 gramm, a mérések megmutatták, hogy a szépen csillogó felszín alatt sárgaréz van.
A hamisításnak a sárgaréztömb aranyréteggel történő bevonásánál kifinomultabb módja is van. Az aranynál szintén jóval értéktelenebb wolfram (angol nyelterületen tungsten) sűrűsége ugyanis szinte pontosan megegyezik az aranyéval. A profi hamisítványok emiatt wolfram felhasználásával készülnek, és kívülről arannyal vonják be őket. Ez esetben a sűrűségmérés nem segít, bár a mágneses mérleg - amit minden esetben alkalmazunk - már megmutatja, hogy gond van a tömbbel. Ha biztosra akarunk menni, egy másik vizsgálati módszert is bevetünk, és megmérjük a tárgyban az ultrahang terjedési sebességét. A különböző fémekben és ötvözetekben az ultrahang más-más sebességgel terjed, így egyértelműen kiszűrhető, ha egy aranytárgyon belül egy más fémből álló mag van, és az is, ha az aranyat más fémmel ötvözték. Mivel már kis mennyiségű wolfram jelenléte is kimutatható ezzel a módszerrel, ezért vevőink biztosak lehetnek benne, hogy tőlünk csak valódi aranyat kapnak.
Óvakodni kell azonban a magánszemélyek, különösen az ismeretlenek által felajánlott, gyanúsan olcsó aranytömböktől. Komoly cég nem fogja kockáztatni a hírnevét néhány kétes eredetű tömb eladásáért, de az is igaz, hogy nem minden cég rendelkezik megfelelő műszerekkel, amivel felvásárláskor ki tudják szűrni a hamisítványokat. Ha azonban körültekintően járunk el, akkor kisebb a kockázata, hogy hamis aranyat vegyünk, mint hogy hamis pénzt kapjunk valahol.
TP
2016. szeptember 21., szerda
Greenspan és Faber egy véleményen
Eredeti megjelenés: 2016.08.12.
A Forbes online kiadása érdekes interjút közöl Bruce Pile-lal, aki 15 éve tevékenykedik alapkezelőként, és ezalatt meglehetősen sikeres is volt. A cikk témája, hogy két nagyon különböző gondolkodású és múltú, de egyaránt világhírű közgazdász, Alan Greenspan és Marc Faber ugyanazon a véleményen van egy kérdést illetően, nevezetesen, hogy a Fed elérte vagy a közeljövőben eléri azt a pontot, amikor a monetáris stimulus hatása egyenlő a nullával. Ennek komoly következményei lesznek a befektetők számára is.
Pile kifejti, hogy Marc Faber, aki már régóta sokat kritizálja a jegybankok tevékenységét, még az évezred elején elkezdett megrajzolni egy grafikont, amely azt mutatja, hogy 1 dollárnyi pénzügyi stimulus mekkora növekedést generál az amerikai gazdaságban. Nem meglepő, hogy az elmúlt másfél évtizedben a Fed intézkedéseinek gazdasági hatása csökkenő tendenciát mutat, és egyértelműen a nulla felé tendál, tehát a stimulusok már alig vagy egyáltalán nem eredményeznek növekedést.
Míg Faber többször is kétségbevonta a jegybankok létjogosultságát, Alan Greenspan éppen a másik oldalon áll, hiszen 18 évig volt a Fed elnöke. Az ő ideje alatt nem voltak komolyabb recessziók az amerikai gazdaságban, és a dollár értéke is viszonylag stabil volt, legalábbis ha azt vesszük figyelembe, hogy Greespan elnökségének kezdetén és végén is 400 dollár körül volt egy uncia arany ára. Egyik híres - éppen az arannyal kapcsolatos - mondása, hogy aranystandard hiányában nincs lehetőség megvédeni a megtakarításokat az infláción keresztül történő elkobzástól. Aranystandard nélkül nincs biztos értékmegőrző funkciója a pénznek.
Mióta Greenspan leköszönt a Fed éléről, a sárga nemesfém árfolyama több mint háromszorosára emelkedett, jórészt az őt követő Ben Bernanke elnökségi ideje alatt. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a problémák, amelyek a dollár nagy mértékű értékvesztését okozták, Greenspan idejében keletkeztek.) A pénzügyi körökben Helicopter Benként is emlegetett Bernanke a múlt hónapban Japánban járt, és állítólag pont az úgynevezett helikopterpénz témakörét vitatta meg az ottani vezetéssel. Greenspan 2011-ben így vélekedett a kérdésről: "Jelenleg a pénzünk egy fiat pénz (magyarul rendeleti pénznek is hívják), ami a kormányzat illetve a jegybank által nyomtatott pénz. Szükség lenne egy mechanizmusra - pl. az aranystandardra - ami korlátozná a forgalomba hozható pénz mennyiségét, mert a történelem bizonyítja, hogy amennyiben nincs ilyen korlát, akkor előbb-utóbb elszabadul az infláció, amelynek rendkívül pusztító hatása van a gazdaságra. Sokan közülünk - magamat is beleértve - gondolják azt, hogy az 1870 és 1914 között fennálló nemzetközi aranystandardnak nagyon pozitív hatása volt."
Bruce Pile megjegyzi, hogy a jegybankok egyre inkább elvesztik az üzleti körök bizalmát, és ez nem az egyes vezetők bűne, hanem az egész rendszer rossz. Jim Rogerset idézi, aki szerint a kapitalizmus lényegéhez tartoznak a ciklusok, hogy a növekedést időről időre átmenetileg felváltja a visszaesés. Ha ezeket a ciklikus hullámokat a pénzügyi-gazdasági vezetés mesterségesen megpróbálja kisimítani, a visszaesést megakadályozni, akkor a gazdaságban nem megy végbe egy fontos tisztulási folyamat. Ha a rosszul, gazdaságtalanul működő vállalatokat megmentik a csődtől, az torzítja a versenyt, mert megakadályozza azt a szelekciót, ami a természethez hasonlóan kiszűrné az életképtelen egyedeket, és ezáltal jobb esélyeket biztosítana az ügyesebbek és erősebbek, tehát az életképesebb vállalkozások számára. Ahelyett, hogy a csődeljárásokban felosztanák az összeomlott cégek vagyonát, és azt megszerezhetnék az életképesebbek, mesterséges támogatással tartanak életben rosszul vezetett cégeket, és ez nagyban rontja a jól működők esélyeit, és végeredményben fékezi a hosszú távú gazdasági fejlődés lendületét.
Arra a kérdésre, hogy ilyen körülmények között milyen befektetéseken érdemes gondolkodni, Pile elsősorban az aranyat javasolja. Úgy tűnik, hogy a jegybankok mozgástere beszűkült, szerepük, lehetőségeik nagy változás előtt állnak, és ez komoly bizonytalanságot okoz a pénz világában. Ebben a helyzetben az arany - mint pénz - jól fog teljesíteni.
TP
A Forbes online kiadása érdekes interjút közöl Bruce Pile-lal, aki 15 éve tevékenykedik alapkezelőként, és ezalatt meglehetősen sikeres is volt. A cikk témája, hogy két nagyon különböző gondolkodású és múltú, de egyaránt világhírű közgazdász, Alan Greenspan és Marc Faber ugyanazon a véleményen van egy kérdést illetően, nevezetesen, hogy a Fed elérte vagy a közeljövőben eléri azt a pontot, amikor a monetáris stimulus hatása egyenlő a nullával. Ennek komoly következményei lesznek a befektetők számára is.
Pile kifejti, hogy Marc Faber, aki már régóta sokat kritizálja a jegybankok tevékenységét, még az évezred elején elkezdett megrajzolni egy grafikont, amely azt mutatja, hogy 1 dollárnyi pénzügyi stimulus mekkora növekedést generál az amerikai gazdaságban. Nem meglepő, hogy az elmúlt másfél évtizedben a Fed intézkedéseinek gazdasági hatása csökkenő tendenciát mutat, és egyértelműen a nulla felé tendál, tehát a stimulusok már alig vagy egyáltalán nem eredményeznek növekedést.
Míg Faber többször is kétségbevonta a jegybankok létjogosultságát, Alan Greenspan éppen a másik oldalon áll, hiszen 18 évig volt a Fed elnöke. Az ő ideje alatt nem voltak komolyabb recessziók az amerikai gazdaságban, és a dollár értéke is viszonylag stabil volt, legalábbis ha azt vesszük figyelembe, hogy Greespan elnökségének kezdetén és végén is 400 dollár körül volt egy uncia arany ára. Egyik híres - éppen az arannyal kapcsolatos - mondása, hogy aranystandard hiányában nincs lehetőség megvédeni a megtakarításokat az infláción keresztül történő elkobzástól. Aranystandard nélkül nincs biztos értékmegőrző funkciója a pénznek.
Mióta Greenspan leköszönt a Fed éléről, a sárga nemesfém árfolyama több mint háromszorosára emelkedett, jórészt az őt követő Ben Bernanke elnökségi ideje alatt. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a problémák, amelyek a dollár nagy mértékű értékvesztését okozták, Greenspan idejében keletkeztek.) A pénzügyi körökben Helicopter Benként is emlegetett Bernanke a múlt hónapban Japánban járt, és állítólag pont az úgynevezett helikopterpénz témakörét vitatta meg az ottani vezetéssel. Greenspan 2011-ben így vélekedett a kérdésről: "Jelenleg a pénzünk egy fiat pénz (magyarul rendeleti pénznek is hívják), ami a kormányzat illetve a jegybank által nyomtatott pénz. Szükség lenne egy mechanizmusra - pl. az aranystandardra - ami korlátozná a forgalomba hozható pénz mennyiségét, mert a történelem bizonyítja, hogy amennyiben nincs ilyen korlát, akkor előbb-utóbb elszabadul az infláció, amelynek rendkívül pusztító hatása van a gazdaságra. Sokan közülünk - magamat is beleértve - gondolják azt, hogy az 1870 és 1914 között fennálló nemzetközi aranystandardnak nagyon pozitív hatása volt."
Bruce Pile megjegyzi, hogy a jegybankok egyre inkább elvesztik az üzleti körök bizalmát, és ez nem az egyes vezetők bűne, hanem az egész rendszer rossz. Jim Rogerset idézi, aki szerint a kapitalizmus lényegéhez tartoznak a ciklusok, hogy a növekedést időről időre átmenetileg felváltja a visszaesés. Ha ezeket a ciklikus hullámokat a pénzügyi-gazdasági vezetés mesterségesen megpróbálja kisimítani, a visszaesést megakadályozni, akkor a gazdaságban nem megy végbe egy fontos tisztulási folyamat. Ha a rosszul, gazdaságtalanul működő vállalatokat megmentik a csődtől, az torzítja a versenyt, mert megakadályozza azt a szelekciót, ami a természethez hasonlóan kiszűrné az életképtelen egyedeket, és ezáltal jobb esélyeket biztosítana az ügyesebbek és erősebbek, tehát az életképesebb vállalkozások számára. Ahelyett, hogy a csődeljárásokban felosztanák az összeomlott cégek vagyonát, és azt megszerezhetnék az életképesebbek, mesterséges támogatással tartanak életben rosszul vezetett cégeket, és ez nagyban rontja a jól működők esélyeit, és végeredményben fékezi a hosszú távú gazdasági fejlődés lendületét.
Arra a kérdésre, hogy ilyen körülmények között milyen befektetéseken érdemes gondolkodni, Pile elsősorban az aranyat javasolja. Úgy tűnik, hogy a jegybankok mozgástere beszűkült, szerepük, lehetőségeik nagy változás előtt állnak, és ez komoly bizonytalanságot okoz a pénz világában. Ebben a helyzetben az arany - mint pénz - jól fog teljesíteni.
TP
Az aranyban bízunk
Eredeti megjelenés: 2016.07.31.
Visszatért az arany! Ezekkel a szavakkal kezdi Ronald-Peter Stoeferle szokásos (minden év nyarán kiadott) elemzését, melynek címe találóan In Gold We Trust - az aranyban bízunk. Stoeferle korábban évekig az osztrák Erste Bank egyik vezető elemzője volt, majd önállósította magát, és néhány éve megalapította saját befektetési alapkezelő cégét. Most aktuális írásából idézünk.
Az utóbbi harminc év legerősebb negyedéves teljesítményét mutatta a nemesfém, és ezzel véget vetett a több év óta tartó "medvepiacnak". Az áremelkedés fő mozgatórugója a világgazdaság válság utáni gyógyulását övező kételyek szaporodása. Sikerül-e a monetáris fájdalomcsillapítók évek óta történő alkalmazását leállítani, vagy be kell látniuk a gazdaságpolitika irányítóinak, hogy ez a terápia nem vezetett célra?
Növekedést illetve inflációt gerjeszteni - ez ma a pénzügyi vezetés fő célja. A hitelállomány növelése, mely a növekedéshez lenne szükséges, nem akar beindulni. Még az Európai Központi Bank is - mely a válság után eleinte visszafogottan reagált - ma már a tartós monetáris improvizáció és mesterséges stimuláció eszközeihez nyúl. Az általános bizonytalanság a BREXIT óta még inkább növekedett.
Az alacsonyan tartott kamatok évek óta tartó politikájával a jegybankok magukat olyan helyzetbe manőverezték, amiből csak vesztesen jöhetnek ki, hiszen a cél, amit el akartak érni, nem valósult meg. Akár tovább ragaszkodnak az alacsony - sőt sok esetben negatív - kamatokhoz, akár valtoztatnak és kamatot emelnek - a kockázat mindkét esetben óriási. Az aranyba való befektetés ellen korábban az egyik legfőbb érv az volt, hogy az arany nem fizet kamatot mint a kötvények vagy osztalékot mint a részvények. Ma a negatív kamatok korszakában ez megfordult, hiszen - a történelem során először - elmondható, hogy az arany után nem kell kamatot fizetni.
Ultima ratióként már több gazdasági nagyhatalomnál komolyan foglakoznak a helikopterpénz ötletével. Miután a likviditásbővítés eddigi hullámai elsősorban a befektetési eszközök árainak növelésében, és így a gazdagok még gazdagabbá válásában csapódtak le, most a bankszektor megkerülésevel adnának közvetlenül az embereknek frissen kibocsátott pénzt, hogy növeljék a keresletet. Az reálisnak tűnik, hogy egy ilyen pénzeső - legalábbis átmenetileg - beindítaná a régen várt inflációt. Más kérdés, hogy mi következne ezután, és mennyire lennének a pénzügyi politika irányítói urai a helyzetnek.
Az USA-ban már évek óta gondolkodnak és beszélnek a monetáris vészprogramok küszöbön álló leállításáról. Ez, és az egészséges fejlődés látszatát mutató amerikai gazdaság a dollár erősödéséhez vezetett. Többek között az erős dollárnak is köszönhetően a nyersanyagok és az arany árfolyama gyengélkedett. Eddig azonban a monetáris politika normalizálása a harmadik QE (mennyiségi lazítási) program leállításában és egy alig érzékelhető, 25 bázispontos (0,25%) kamatemelésben merült ki. Az amerikai fellendülés máris kifulladt. A Fed egyre csak halogatja a korábban már sokak által biztosra vett újabb kamatemeléseket. Ha az emelési ciklus végleg megakad, az komoly bizalomvesztéshez vezetne mind a Fed, mind a dollár irányába, így utóbbi árfolyama ismét gyengülni kezdene. Ez a nyersanyagárak emelkedéséhez, ezen keresztül az infláció növekedéséhez vezetne, és az aranynak is nagy mértékben kedvezne.
Stoeferle szerint elérkezett az inflációra érzékeny befektetések ideje, így elsősorban az aranyé, de érdekesnek tartja az ezüstöt és a nemesfémekre specializálódott bányavállalatok részvényeit is.
Az utóbbi egy év eseményei alapján az elemző megerősítve látja véleményét, és azt jósolja, hogy az aranyár két éven belül el fogja érni az unciánkénti 2300 dollárt.
Az elemzés eredetileg németül és angolul jelent meg, és az alábbi linkre kattintva bárki elolvashatja a rövidebb (20 oldalas) vagy a teljes változatot.
TP
Visszatért az arany! Ezekkel a szavakkal kezdi Ronald-Peter Stoeferle szokásos (minden év nyarán kiadott) elemzését, melynek címe találóan In Gold We Trust - az aranyban bízunk. Stoeferle korábban évekig az osztrák Erste Bank egyik vezető elemzője volt, majd önállósította magát, és néhány éve megalapította saját befektetési alapkezelő cégét. Most aktuális írásából idézünk.
Az utóbbi harminc év legerősebb negyedéves teljesítményét mutatta a nemesfém, és ezzel véget vetett a több év óta tartó "medvepiacnak". Az áremelkedés fő mozgatórugója a világgazdaság válság utáni gyógyulását övező kételyek szaporodása. Sikerül-e a monetáris fájdalomcsillapítók évek óta történő alkalmazását leállítani, vagy be kell látniuk a gazdaságpolitika irányítóinak, hogy ez a terápia nem vezetett célra?
Növekedést illetve inflációt gerjeszteni - ez ma a pénzügyi vezetés fő célja. A hitelállomány növelése, mely a növekedéshez lenne szükséges, nem akar beindulni. Még az Európai Központi Bank is - mely a válság után eleinte visszafogottan reagált - ma már a tartós monetáris improvizáció és mesterséges stimuláció eszközeihez nyúl. Az általános bizonytalanság a BREXIT óta még inkább növekedett.
Az alacsonyan tartott kamatok évek óta tartó politikájával a jegybankok magukat olyan helyzetbe manőverezték, amiből csak vesztesen jöhetnek ki, hiszen a cél, amit el akartak érni, nem valósult meg. Akár tovább ragaszkodnak az alacsony - sőt sok esetben negatív - kamatokhoz, akár valtoztatnak és kamatot emelnek - a kockázat mindkét esetben óriási. Az aranyba való befektetés ellen korábban az egyik legfőbb érv az volt, hogy az arany nem fizet kamatot mint a kötvények vagy osztalékot mint a részvények. Ma a negatív kamatok korszakában ez megfordult, hiszen - a történelem során először - elmondható, hogy az arany után nem kell kamatot fizetni.
Ultima ratióként már több gazdasági nagyhatalomnál komolyan foglakoznak a helikopterpénz ötletével. Miután a likviditásbővítés eddigi hullámai elsősorban a befektetési eszközök árainak növelésében, és így a gazdagok még gazdagabbá válásában csapódtak le, most a bankszektor megkerülésevel adnának közvetlenül az embereknek frissen kibocsátott pénzt, hogy növeljék a keresletet. Az reálisnak tűnik, hogy egy ilyen pénzeső - legalábbis átmenetileg - beindítaná a régen várt inflációt. Más kérdés, hogy mi következne ezután, és mennyire lennének a pénzügyi politika irányítói urai a helyzetnek.
Az USA-ban már évek óta gondolkodnak és beszélnek a monetáris vészprogramok küszöbön álló leállításáról. Ez, és az egészséges fejlődés látszatát mutató amerikai gazdaság a dollár erősödéséhez vezetett. Többek között az erős dollárnak is köszönhetően a nyersanyagok és az arany árfolyama gyengélkedett. Eddig azonban a monetáris politika normalizálása a harmadik QE (mennyiségi lazítási) program leállításában és egy alig érzékelhető, 25 bázispontos (0,25%) kamatemelésben merült ki. Az amerikai fellendülés máris kifulladt. A Fed egyre csak halogatja a korábban már sokak által biztosra vett újabb kamatemeléseket. Ha az emelési ciklus végleg megakad, az komoly bizalomvesztéshez vezetne mind a Fed, mind a dollár irányába, így utóbbi árfolyama ismét gyengülni kezdene. Ez a nyersanyagárak emelkedéséhez, ezen keresztül az infláció növekedéséhez vezetne, és az aranynak is nagy mértékben kedvezne.
Stoeferle szerint elérkezett az inflációra érzékeny befektetések ideje, így elsősorban az aranyé, de érdekesnek tartja az ezüstöt és a nemesfémekre specializálódott bányavállalatok részvényeit is.
Az utóbbi egy év eseményei alapján az elemző megerősítve látja véleményét, és azt jósolja, hogy az aranyár két éven belül el fogja érni az unciánkénti 2300 dollárt.
Az elemzés eredetileg németül és angolul jelent meg, és az alábbi linkre kattintva bárki elolvashatja a rövidebb (20 oldalas) vagy a teljes változatot.
TP
2016. május 31., kedd
Tavaszi mélypontján az aranyár
Dollárban három hónapos mélypontra esett az arany ára, ami egyben azt is jelenti, hogy tavasszal még nem volt ennyire olcsó a sárga nemesfém, már amennyiben az unciánkénti 1200 dollárt olcsónak tekinthetjük. Forintban kissé más a helyzet, mert a magyar fizetőeszköz az utóbbi hetekben gyengült, így az április elején látott mélypontnál most valamivel magasabb az aranyár.
A kommentárok szerint Janet Yellen szavaira erősödött a dollár más devizákkal szemben, és így az arany némiképp ismét vesztett vonzerejéből. A Fed-elnök ugyanis annak a nézetének adott hangot, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő, általa vezetett intézménynek a közeli hónapokban újból kamatot kellene emelnie, amennyiben a gazdaság a várakozások szerint tovább erősödik és ezzel együtt új munkahelyek jönnek létre. Az arany ára főképpen azóta indult meg a lejtőn, amióta a Fed nyíltpiaci bizottságának áprilisi ülésén készült jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozták, ebből ugyanis kiderült, hogy a bizottság több fontos tagja támogatna egy mielőbbi kamatemelést.
Úgy tűnik, hogy a világ pénzügyi elitjéhez tartozó emberek, akik korábban hallani sem akartak az aranyról, most maguk is vásárolják, illetve követőiknek befektetésre ajánlják a nemesfémet, és az árfolyam hosszabb távú emelkedését prognosztizálják. Így például Dennis Gartman, aki évek óta az aranyba való befektetéstől óvott, decemberben megváltoztatta álláspontját, ahogy azt honlapunkon is említettük. Azóta több alkalommal is megerősítette a sárga nemesfémre vonatkozó ajánlását, legutóbb éppen néhány nappal ezelőtt. Ekkor azt mondta, hogy - legalábbis a dollár-alapon gondolkodó amerikai befektetőknek - a legoptimálisabb pont a beszállásra a júniusi Fed-ülés környékén jöhet el, ekkor lehet a dollárban számított aranyár mélypontja. A legnyomósabb érv szerinte az arany melett, hogy az infláció ismét növekedni kezd, legalábbis Amerikában, és az arany tradicionálisan biztos menedéknek számít az inflációval szemben.
Peter Boockvar - aki szintén a Wall Street egyik legnagyobb figyelemmel kísért elemzője - azt mondta, hogy az árfolyam visszaesése csak átmeneti lesz, hosszabb távon pedig a korábbi történelmi csúcsot, 1900 dollárt is túl fogja szárnyalni az aranyár, így most van itt a legalkalmasabb idő az aranyba történő befektetésre. Ahhoz, hogy az aranyár hosszabb távon és nagy mértékben essen, szerinte a Fednek legalább 1-2 százalékkal kellene emelnie az alapkamatot a következő két évben, ami teljesen elképzelhetetlen.
Kenneth Rogoff, a Harvard egyetem híres közgazdász-professzora a feltörekvő országok jegybankjainak javasolja, hogy tartalékaik egy részét a dollár helyett csoportosítsák át az aranyba. Ezek persze nem feltétlenül amerikai közgazdászok véleményétől teszik függővé saját stratégiájukat, hiszen pl. az oroszok és a kínaiak régóta folyamatosan növelik aranytartalékukat. Így az első negyedévben Oroszország 46, Kína 35 tonna aranyat vásárolt.Ezek a tranzakciók egyben komoly támaszt is jelentenek az árfolyam számára. A JP Morgan privátbanki részlege, amely hamarosan már csak 10 millió dollár feletti vagyonnal rendelkező ügyfeleket fogad, új és nagyon hosszan tartó emelkedést vár az arany árfolyamában, és szűk, de annál vagyonosabb ügyfélkörének a sárga nemesfémbe történő mielőbbi befektetést javasolja. Ha a jegybankok és a leggazdagabbak növekvő mértékben veszik az aranyat, akkor ez bíztató lehet a jövőre nézve, mert - amennyiben a rövid távú profitot hajszoló spekulánsok egy kisebb áresés miatt tömegesen kényszerülnének elhagyni a piacot - lesznek olyanok, akik éppen az olcsóbb árat kihasználva jelennek meg a vételi oldalon, és ezáltal kisebb az esélye a komolyabb árzuhanásnak.
Figyelemre méltó, hogy a nemesfémekkel kapcsolatban notóriusan negatív véleményt megfogalmazó Goldman Sachs elemzői is revideálták korábbi állaspontjukat, és jelentősen emelték árfolyamcéljukat. Igaz, hagyományaikhoz igazodva továbbra is csökkenést várnak, de egy éves időtávon 15 százalékkal, 1000-ről 1150 dollárra emelték az általuk várt árat. Ráadásul a Goldman egy másik, aranybányákkal foglalkozó elemzése a bányavállalatokat arra bíztatja, hogy értékeljék újra növekedési lehetőségeiket, mert a bank szakemberei úgy vélik, hogy a szektor - öt nehézségekkel és megszorításokkal terhes év után - egy hosszan tartó, felívelő ciklus kezdetén van.
Természetesen mindazoknak, akik eddig nem dollárban tartották megtakarításaikat, ezeken az elemzéseken túl figyelembe kell venniük azt is, hogy a dollár ismét erősödni kezdett a kamatemelési várakozásoknak köszönhetően, így előfordulhat, hogy az arany és más nyersanyagok ára dollárban csökken, miközben más devizákban esetleg - azoknak az amerikai pénznemhez képest bekövetkező gyengülése miatt - emelkedik.
2016. április 20., szerda
Kína növelni akarja jelentőségét az arany piacán
Kína közismerten a legnagyobb aranykitermelő és egyben a legnagyobb
fogyasztó is a világon. Ennek ellenére mindeddig nem játszott jelentős
szerepet az aranyárfolyam jegyzésében. Az ázsiai ország mostantól saját,
jüanban jegyzett aranyárat hoz nyilvánosságra, a londoni fixinghez
hasonlóan, napi két alkalommal. Tizennyolc nagy, Ázsiában jelentős
szerepet játszó pénzügyi intézmény, köztük a Bank of China, az ICBC, a
Standard Chartered és az ANZ Bank vesznek részt a napi ár
kialakításában.
Az elsődleges cél ezzel az, hogy legyen egy olyan - nemzetközileg is elfogadott - árfolyama a sárga nemesfémnek, ami a helyi piac adottságait, kereslet-kínálati viszonyait tükrözi. Továbbá azt is remélik ettől, hogy az aranyár nemzetközi jegyzésében csökkenni fog a dollár, illetve a londoni és New York-i piac dominanciája. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy globálisan Ázsiában a legnagyobb az arany iránti kereslet, és az arany kitüntetett szerepet kap a keleti társadalmakban, akár mint ajándék, akár mint a vagyon megőrzésének eszköze, akár mint befektetés. Mint Peter Mooslechner, az osztrák nemzeti bank egyik igazgatója ősszel egy Bécsben tartott konferencián adott interjújában "elszólta" magát, bizonyos ázsiai nemzeti bankok aktívan használják is aranytartalékukat az aranypiacon való beavatkozásokhoz. Kézenfekvő, hogy azok az országok, amelyek tovább akarják növelni aranytartalékukat, abban érdekeltek, hogy a sárga nemesfém minél tovább viszonylag "olcsó" maradjon. Fennáll a gyanú - Mooslechner interjúja óta talán nem is alaptalanul - hogy a piacon valóban előfordulnak az ár leszorítására irányuló manipulációk.
Elemzők szerint az arany jüanban történő hivatalos jegyzése egyben a kínai pénznem nemzetközi használatát és elismertségét is növelheti. Kína hosszútávú célja, hogy a jüan szerepét növelje, és globálisan az egyik legfontosabb pénzzé tegye. Ehhez hozzájárulhat az is, ha a világgazdaságban ismét növekvő fontosságú arany árfolyamát a kínai valutában jegyzik. Bár jelenleg szoros ellenőrzés alatt tartják a jüan ki- és bevitelét, Kína célja a jüan teljes konvertibilitása. Egy jelentős lépés lehet ebbe az irányba az arany árának hivatalos kínai jegyzése.
Forrás:
https://www.yahoo.com/news/china-seeks-establish-own-gold-benchmark-104209184.html
Az elsődleges cél ezzel az, hogy legyen egy olyan - nemzetközileg is elfogadott - árfolyama a sárga nemesfémnek, ami a helyi piac adottságait, kereslet-kínálati viszonyait tükrözi. Továbbá azt is remélik ettől, hogy az aranyár nemzetközi jegyzésében csökkenni fog a dollár, illetve a londoni és New York-i piac dominanciája. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy globálisan Ázsiában a legnagyobb az arany iránti kereslet, és az arany kitüntetett szerepet kap a keleti társadalmakban, akár mint ajándék, akár mint a vagyon megőrzésének eszköze, akár mint befektetés. Mint Peter Mooslechner, az osztrák nemzeti bank egyik igazgatója ősszel egy Bécsben tartott konferencián adott interjújában "elszólta" magát, bizonyos ázsiai nemzeti bankok aktívan használják is aranytartalékukat az aranypiacon való beavatkozásokhoz. Kézenfekvő, hogy azok az országok, amelyek tovább akarják növelni aranytartalékukat, abban érdekeltek, hogy a sárga nemesfém minél tovább viszonylag "olcsó" maradjon. Fennáll a gyanú - Mooslechner interjúja óta talán nem is alaptalanul - hogy a piacon valóban előfordulnak az ár leszorítására irányuló manipulációk.
Elemzők szerint az arany jüanban történő hivatalos jegyzése egyben a kínai pénznem nemzetközi használatát és elismertségét is növelheti. Kína hosszútávú célja, hogy a jüan szerepét növelje, és globálisan az egyik legfontosabb pénzzé tegye. Ehhez hozzájárulhat az is, ha a világgazdaságban ismét növekvő fontosságú arany árfolyamát a kínai valutában jegyzik. Bár jelenleg szoros ellenőrzés alatt tartják a jüan ki- és bevitelét, Kína célja a jüan teljes konvertibilitása. Egy jelentős lépés lehet ebbe az irányba az arany árának hivatalos kínai jegyzése.
Forrás:
https://www.yahoo.com/news/china-seeks-establish-own-gold-benchmark-104209184.html
2016. április 7., csütörtök
Az arany legjobb negyedéve az utóbbi 30 évben
Eredeti megjelenés: 2016.04.04.
1986. harmadik negyedéve óta nem emelkedett akkorát az arany árfolyama dollárban, mint az idei első negyedévben. A nemesfém elsősorban abból profitált, hogy az amerikai jegybank, a Fed a befektetők többségének korábbi várakozásaival ellentétben lazább monetáris politikát folytat, és halogatja a további kamatemeléseket, ezzel pedig végeredményben gyengíti a dollárt.
Az arany árfolyama három hónap alatt 16,4%-ot emelkedett, bár márciusban már megtorpant a növekedés, sőt némi korrekció vette kezdetét, ami azonban nem volt meglepő az első két hónap egyre gyorsuló emelkedése után, különösen nem azoknak, akik olvassák Tom McClellan elemzéseit vagy honlapunk cikkeit. Az utóbbi hetek visszaesése részben magyarázható azzal, hogy sok befektető realizálta a megelőző hónapokban elért nyereségét, és azzal, amit McClellan is említett korábban, hogy a legnagyobb piaci résztvevők (pl. aranybányák) a számukra rendkívül kedvező áremelkedés után a határidős piacon előre eladták a következő időszakban kitermelendő aranyat, tehát nagy mértékben "shortolták" a nemesfémet.
Figyelemre méltó, hogy az áremelkedés nem csak dollárban következett be, hanem az összes fontosabb pénznemben is, hiszen a dollár csak az utóbbi hetekben gyengélkedett kissé. Euróban az aranyár 18%-ot nőtt januártól márciusig. Mivel a forint viszonylag jól teljesített ebben az időszakban, magyar pénzben a sárga nemesfém áremelkedése csak mintegy 10 százalékot tett ki. Míg dollárban 2013. és 2015. között egymást követő három évben csökkent az arany ára, a legtöbb más ország pénznemében 2013. vége óta már emelkedés volt megfigyelhető.
Az, hogy immár a világ legjelentősebb valutájában is nő az ár, sokak szerint bíztató jelenség, és további hosszú távú emelkedést vetít előre. Az arany számára hátszelet jelent az alacsony kamatkörnyezet is. Világszerte egyre több jegybank vezet be negatív kamatot, és ahol még pozitív a kamat, ott is egyre alacsonyabb - mint pl. hazánkban is. Emiatt egyre többen menekítik ki a pénzüket a bankszámlájukról, és ez esetben a legjobb alternatíva az arany, hiszen segítségével rendkívül kis helyen lehet nagy értéket tartani.
Meddig tart az aranyár emelkedése?
Eredeti megjelenés: 2016.03.08.
Minden trend véget ér egyszer, de hogy mikor, és mi következik utána, azt nagyon nehéz előre megmondani. A technikai elemzők mindent megtesznek, hogy mégis helytálló prognózist adjanak.Tom McClellan legutóbbi elemzésében három indikátort vett figyelembe a dollárban számított aranyár közeljövőbeni alakulásának megítéléséhez. Az egyik az úgynevezett choppiness index, amit magyarul talán változékonysági indexnek lehetne fordítani. Ezt E.W. Dreiss ausztrál trader fejlesztette ki, és azt mutatja, mennyire volt a közelmúltban (pl. az előző 14 kereskedési napon) lineáris egy adott eszköz ármozgása. Minél lineárisabban mozog az árfolyam, tehát minél egyértelműbb egy trend, annál alacsonyabb az index. Ha azonban az ár hektikusan mozog, és nincs határozott iránya, akkor ez az index emelkedik. Minél magasabb az indikátor értéke, annál valószínűbb, hogy véget ér az irány nélküli, ugráló mozgás, és újból kialakul egy határozott trend. Az aranyár az utóbbi hetekben eléggé hektikusan mozgott, és nem volt megfigyelhető trend. Így McClellan szerint várható egy új, lineárisabb árfolyammozgás kialakulása. Azt, hogy ez milyen irányú lehet, a choppiness index azonban nem mutatja meg.
McClellan két másik grafikont mutat be, hogy megállapítsa az árfolyam lehetséges irányát. Az egyik a CFTC, az amerikai árutőzsde felügyeletének heti jelentése, amelyből kiviláglik, hogy a legnagyobb, arannyal foglalkozó cégek (elsősorban bányák) nettó short pozíciója igen magas szintet ért el. Ez azt jelenti, hogy a sárga nemesfém piacát leginkább ismerő, igazán profi piaci résztvevők úgy látják, most érdemes előre eladni a jövőben kitermelendő aranyat, mert magas az ár, és ez egyben utal arra is, hogy ezek a - smart money-nak, azaz okos pénznek is nevezett - szereplők nem bíznak abban, hogy az ár a közeljövőben is ezen a - számukra kedvező - szinten marad. Mivel az arany iránti kereslet-kínálat jövőbeni alakulására ezek a cégek látnak rá legjobban, nem meglepő, hogy többnyire el is találják, hogy milyen irányba fog mozdulni az ár. Utoljára októberben volt ennyire magas a short (áresésből profitáló) pozícióik összessége, és akkor egy áresés következett be.
Hasonló következtetést von le McClellan a legnagyobb, fizikai aranyba fektető tőzsdei alap, az SPDR Gold Trust páncélszekrényeiben őrzött arany mennyiségének alakulásából is. Itt az alap birtokában lévő arany mennyiségének 50 napos átlagától való eltérést veszi figyelembe. Jelenleg az utóbbi 50 nap átlagához képest kiugróan magas az érték (rendkívül sok pénz és ennek következtében sok arany áramlott be az alapba az utóbbi hetekben), ez pedig a befektetők és rövid távon spekulálók szélsőségesen optimista hangulatát szokta jelezni, amit rendszerint követ egy kisebb vagy nagyobb áresés és a kijózanodás. Így McClellan azt a következtetést vonja le, hogy rövid távon lefelé veheti az irányt az aranyár, legalábbis dollárban számítva. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy - még ha be is következik ez a jóslat - más pénznemekben az ár nem fog csökkenni, sőt még emelkedhet is, amennyiben a dollár nagyobb mártékben erősödik pl. a forinthoz képest, mint amennyivel az aranyár csökken a dollárhoz képest. Tudni kell ugyanis, hogy a dollár és az arany árfolyammozgása általában ellentétes irányú, így nem ritkán fordul elő, hogy a nemesfém dollárban számított árfolyammozgását kompenzálja a dollár más devizákhoz képest megfigyelhető erősödése vagy gyengülése.
Különösen érdekes lehet a következő időszak, hiszen egyre inkább úgy látszik, hogy az MNB mindent megtesz a forint gyengítéséért az export növelése érdekében. Így könnyen lehet, hogy egy más devizákban csökkenő aranyárfolyam forintban mégis növekedést jelent majd.
A grafikonok elérhetők a szövegben található hivatkozásokra kattintva.
Eredeti megjelenés: 2016.03.08., correctgold.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







