Több hónapos mélypontról fordul az aranyár?

Míg egy hónappal ezelőtt több hónapos csúcsról beszélhettünk, azóta nagyot esett az arany árfolyama, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben nézzük. Dollárban két hónapja nem látott mélypontra került az aranyár május második hetében. Forintban viszont ennél is régebben, még januárban volt ilyen alacsony szinten az árfolyam.


Az okokat hosszan lehetne sorolni, hiszen a befektetések világában is igaz, hogy minden mindennel összefügg. Az egyik legfontosabb ok éppen a tavalyi év végétől tapasztalt lendületes emelkedés lehetett, hiszen ilyenkor szinte törvényszerű, hogy előbb vagy utóbb bekövetkezik egy korrekció. A sárga nemesfém iránti kereslet növekedését az idei év első hónapjaiban nagyrészt politikai tényezők támogatták. Ezek között az egyik volt a francia elnökválasztás bizonytalan kimenetele, így Emmanuel Macron megválasztása után az egyik kockázati elem eltűnt. Ráadásul a német tartományi választások a CDU erősödését hozták, ami valószínűvé teszi, hogy a szeptemberben esedékes ottani parlamenti választásokon Angela Merkel pártja nyerhet, így ott sem kell komoly irányváltástól tartani. Mivel Észak-Koreával kapcsolatban sem érkeztek újabb riasztó hírek, így a geopolitikai kockázatok mindent összevetve enyhültek, de nem tűntek el, így egy komolyabb eladási hullámra kicsi az esély.


Amerikában elsősorban a várható kamatemelések fogták ki az arany "vitorlájából" a szelet, hiszen a nemesfémek nem fizetnek kamatot, ami a kamatok emelkedése esetén egyre inkább hátrány lehet. Azt persze szükséges hozzátenni, hogy a kamatszint globálisan és az Egyesült Államokban is belátható ideig rendkívül alacsony szinten fog maradni. A részvénypiacok azonban továbbra is elég jól tartják magukat, a volatilitás igen alacsony, és így sok befektető érdeklődése a biztonságot nyújtó eszközök helyett inkább a kockázatosabb értékpapírok felé fordult.

Az arany árfolyama ezek hatására a technikai elemzők számára fontos 50 és 200 napos mozgó átlag alá esett, ami már önmagában is további pesszimizmust és eladásokat indukált. Az árcsökkenés ellenére is szépen nőtt az idei évben a nemesfémek ára. Az áresés azonban megtorpanni látszik, mert az utóbbi napokban Trump körül újra felröppenő vádak, illetve a dollár gyengélkedése ismét növelte az arany iránti keresletet. Így könnyen lehet, hogy újra fordul, tehát felfelé veszi az irányt az árfolyam. Ha a forintban számított aranyár grafikonjára pillantunk, akkor láthatjuk, hogy éppen a több mint három év óta tartó emelkedő trendcsatorna aljához van közel az ár, ami nem jelenti automatikusan egy újabb lendületes emelkedés kezdetét, de erre kétségkívül van esély. 

5 hónapos csúcson az arany

Elsősorban a geopolitikai feszültségek növekedésének köszönhető, hogy az utóbbi napokban a korábbinál is lendületesebben emelkedett az arany árfolyama. Miközben a részvénypiacok még mindig jól tartják magukat, a biztos menedéknek számító eszközök - köztük az amerikai állampapírok, a japán jen, az arany és az ezüst - iránt megnőtt a kereslet, így ezek árfolyama egyaránt szép emelkedésben van. Míg az amerikai elnökválasztás után a felsorolt eszközök ára jelentősen csökkent nagyjából december közepéig, az utóbbi hónapokban - és különösen Trump beiktatása óta - a kiábrándulás jelei figyelhetők meg az értékpapírpiacokon. Különösen elbizonytalanította a befektetőket a szír légibázis elleni amerikai támadás, és az, hogy ennek következtében látványosan romlott az orosz-amerikai viszony. Az pedig, hogy Trump elkezdett arról beszélni, hogy szeretné mielőbb megoldani az észak-koreai "problémát", szintén a krízishelyzetekben hagyományosan jól teljesítő eszközök felé tereli a befektetők egyre szélesebb rétegeit. Az aranynak az is jót tett, hogy az amerikai elnök túl erősnek tartja a dollárt, hiszen ha a szavait tettek is követnék, és sikerülne gyengíteni a "zöldhasút", az szintén az arany iránti keresletet növelné.

 
Mindezek hatására az arany dollárban számított árfolyama 5 hónapja nem látott magasságba került, és áttörte a 200 napos mozgó átlagot, ami a technikai elemzők számára pozitív jelzés, és általában további áremelkedés szokta követni. A Bloomberg elemzése szerint azonban a Goldman Sachs szakértői úgy vélik, az emelkedés nem lesz tartós, és fél éven belül ismét 1200 dollár körül lesz a sárga nemesfém egy unciájának ára. Kérdés persze, hogy - túl azon, hogy az arannyal kapcsolatban mindig borúlátó bank várakozása bejön-e - fél év múlva hogyan festenek majd a valutaárfolyamok. Előfordulhat ugyanis, hogy a dollár Trump szándéka ellenére újból erősödik, és ebben az esetben az aranyár más pénznemben erősödhet akkor is, ha egyre kevesebb dollárt kell adni érte.

 

Ha összehasonlítjuk aranyár 5 éves grafikonját, jól látható, hogy forintban számítva 2013. vége óta, tehát már több mint három éve egy emelkedő trendben vagyunk, míg dollárban csak 2015. végén érte el az árfolyam a mélypontot. Így 2 évig ellentétes irányú trend volt megfigyelhető az aranyárban attól függően, hogy milyen pénznemben vizsgáltuk az árfolyamot. Ennek oka, hogy ezalatt a dollár jelentősen erősödött más országok pénzéhez képest. Emiatt nem csak forintban, de például euróban is hasonlóan fest az 5 éves grafikon. Ha az utóbbi egy évet nézzük, akkor pedig megállapítható, hogy forintban nem öt, hanem majdnem 9 hónappal ezelőtt volt ilyen magas az aranyár. Hogy merre megy tovább, az most leginkább attól függ, hogy tovább fokozódnak vagy enyhülnek-e a világpolitikában tapasztalható feszültségek. 

Újabb tőzsdeguru érvel az arany mellett

Michael O'Higgins nevét Magyarországon viszonylag kevesen ismerhetik, legalábbis ha a google keresőben magyarul megjelenő találatok alacsony számát vesszük alapul. Pedig - például egy nemrég megjelent német könyv szerint - egyike a legnagyobb tőzsdeguruknak. Nem véletlenül, mert évtizedek óta stabilan jó eredményeket tud felmutatni a saját maga által kigondolt, és rendkívül fegyelmezetten megvalósított stratégia alapján. Vagyonkezelő cégének "zászlóshajója" a MOAR (Michael O'Higgins Absolute Return, tehát abszolút hozam) nevet viseli, és a lényege, hogy négy eszközosztály között osztja fel a kezelt vagyont. Ezek a Dogs of the World (a világ 5 leginkább alulértékelt, de likvid részvénypiaca), a fizikai arany és platina, a közepes futamidejű és a hosszú lejáratú amerikai állampapírok. Minden évben egyszer felülvizsgálja és újra "kiegyensúlyozza" a portfolió elemeit. Nevéhez fűződik a Dogs of the Dow stratégia is, melynek lényege, hogy mindig a Dow Jones indexből a részvényárhoz képest legmagasabb osztalékot fizető 5 vagy 10 részvénybe fektet be.


O'Higgins több sikerkönyvet is írt, amelyekben stratégiáját ismertette. Jó érzékkel ismeri fel, amikor bizonyos eszközöket a piac indolokolatlanul alulértékel, és ezekbe allokálva a pénz nagy részét, hosszú távon meglepően jó hozamokat ér el anélkül, hogy folyamatosan reagálnia kellene az árfolyammozgásokra. Pályája kezdetén a White Weld & Co. nevű cégnél dolgozott, ahol Marc Faber is a munkatársa volt. Időnként az ő publikációihoz is ír egy-egy elemzést. Márciusban arról írt, hogy a Dow Jones indexhez képest a belátható jövőben sokkal jobb hozamot lehet elérni az arannyal. Tizennégy éve már írt egy hasonló tartalmú cikket. Akkor úgy érvelt, hogy az arany sokkal vonzóbb mint akár a részvénypiacok, akár az amerikai államkötvények. Visszatekintve megállapítja, hogy az írás megjelenését követő 8 évben az arany ára több mint 5-szörösére emelkedett, míg az amerikai részvényindexek csak mintegy 70 százalékkal nőttek, a hosszú lejáratú amerikai állampapírok teljes hozama pedig ez idő alatt 80 százalék volt.

Dow to Gold Ratio - 100 Year Historical Chart

Dow/arany arány 100 éves grafikonja

Viszont ekkorra az arany túlvetté vált, és ezt követően lefelé vette az irányt az árfolyama. 53 hónap alatt az aranyár 45%-ot esett vissza, így 2015. decemberére jelentősen alulértékeltté vált O'Higgins véleménye szerint. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hol tart az arany árfolyama más befektetési eszközökhöz viszonyítva, érdemes hosszabb távon visszatekinteni. A leggyakrabban a Dow Jones indexhez szokták viszonyítani 1 uncia arany árát. Ennek a történelmi átlaga 10/1, azaz 10 uncia arany ára felelne meg a DJIA értékének. 1898-ban és 1980-ban 1 uncia arany dollárban kifejezett ára nagyjából ugyanannyi volt, amennyi a Dow pontszáma, tehát az arány 1/1 volt. Viszont 1999-ben a Dow majdnem 45-ször volt magasabb az aranyárnál. Jelenleg majdnem 17 uncia arany jönne ki a Dow indexből. Ebből következik, hogy ha csak a történelmi átlaghoz térne vissza az arány, az aranynak mintegy 66%-kal kellene drágulnia - bár valószínűbb, hogy közben a részvények is esnének, és valahol félúton találkoznának. Ezt valószínűsíti O'Higgins is, aki fundamentális okokat is megnevez. Szerinte Trump várható - bár korántsem biztos, hogy megvalósuló - gazdasági céljai ugyan fellendíthetik az amerikai ipart, de ez a várhatóan emelkedő kamatok mellett nem fog további részvénypiaci eufóriát eredményezni, hiszen az árfolyamok eddig inkább az alacsony kamatkörnyezetben virágzó spekulációnak mint a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően emelkedtek. A magasabb kamatok pedig a spekulációt költségesebbé és kockázatosabbá teszik. Ha sikerül Trump programját legalább részben megvalósítani, akkor viszont több pénz marad az átlagemberek zsebében, ami az infláció emelkedéséhez vezet, így erre válaszul az aranyár is emelkedni fog. 


Egy másik fontos tényező - ami az aranyár emelkedését okozhatja - a világszerte megfigyelhető törekvés a készpénzforgalom korlátozására. Elég az 500 eurós bankjegy néhány éven belüli kivonására gondolni, vagy azokra a jogszabályokra, amelyekkel több országban 1000 vagy 5000 euróban limitálják a készpénzzel kifizethető számlák összegét. Az Egyesült Államokban felmerült a 100 dolláros bankjegyek kivonása is. India tavaly egyik napról a másikra vonta ki az 500 és 1000 rupiás bankjegyeket a készpénzforgalomból. Miközben a papírpénz elértéktelenedik, az arany évezredek óta bizonyítottan őrzi értékét - még ha az rövid távon ingadozik is. Ezzel szemben minden papírpénzen alapuló fizetőeszköz végül teljesen értéktelenné vált, még az amerikai dollár is 96%-ot vesztett vásárlóerejéből 1914. óta. 


Ha összehasonlítjuk az arany és a Dow arányának az 1966. és 1980. közötti grafikonját az 1999. óta eltelt időszakéval, megállapítható, hogy jó esély van arra, hogy az aranyár ne csak a történelmi 1/10-es arányt érje el a világ legismertebb tőzsdeindexével szemben, hanem akár a Dow feléig is emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy - amennyiben a részvénypiacok nem omlanak közben össze - egy uncia arany néhány éve múlva akár 10000 dollárnál is többet érhet, ami a jelenleginek több mint 8-szorosára repítené a sárga nemesfém árát.

Az okos pénz már menekül a kockázatos eszközökből

Jeffrey Gundlach neve jól cseng a tőzsde világát ismerők számára. Bill Gross-hoz hasonlóan őt is szokták kötvénykirályként emlegetni.
 

Gundlach szerint már jó ideje zajlik a rejtett menekülés a kockázatos eszközökből a biztonságosnak tekintett eszközök felé. Ennek egyik legegyértelműbb jele, hogy a német államkötvények kamatlába egyre mélyebben csúszik a negatív tartományba, a két éves kötvény éves kamata már a -1%-ot közelíti. A másik fontos jelzést Gundlach számára az arany árának több mint két hónapja tartó emelkedése adja, amelyre egyébként - nem tipikus módon - nem a dollár gyengülésével párhuzamosan került sor. A német állampapírok szárnyalása mögött Jamie Searle, a Citibank elemzője szerint nem a politikai kockázatok, hanem az áll, hogy az EKB-nak a lazítási program keretében év végéig mintegy 80 milliárd euró értékben kell német államkötvényeket vásárolni, és vészesen fogy a kínálat a piacon. A piaci szereplők pedig észlelve ezt, megelőzik az EKB-t, és felvásárolják a papírokat. Amerikában kicsit más a helyzet, mert Trump megválasztása után először nagyot estek a kötvényárfolyamok, de időközben a trend megfordult, és már újra csökkennek a hozamok. Gundlach rámutatott, hogy a részvényárfolyamok nincsenek szinkronban azzal, hogy a felszín alatt már megkezdődött a menekülés a biztonságba. A részvények árát a realitások helyett a remények hajtják szerinte. Trump megválasztásától szinte mindenki félt, most pedig varázslónak tartják, és igen nagyok vele kapcsolatban a várakozások. De nincs itt semmiféle varázslat - véli Gundlach. 


Egyelőre azonban azt látjuk, hogy a varázslat még mindig működik, bár csak a kisbefeketőknek köszönhetően. Ők azok, akik vásárolják az ETF-eket, egyre feljebb hajtva az árfolyamokat, jóllehet az úgynevezett okos pénz (jellemzően az intézményi befektetők) már régóta az eladói oldalon van. A Bank of America jelentéséből kiderül, hogy míg privátbanki ügyfelei - a nagy vagyonnal rendelkező magán befektetők - olyan mértékben vásárolták a részvényeket, mint az utóbbi 10 évben sohasem, a banknál számlát vezető intézményi befektetők nemcsak a Trump rallyt hagyták ki, de már egy év óta inkább adják a részvényeket, mint veszik. A - szintén a BofA-nál számlát vezető - hedge fundok pedig éppen az utóbbi hetekben álltak át az eladói oldalra. 


A JP Morgan részéről Nikolaos Panigirtzoglou megerősíti ezt a megfigyelést. Mint írja, a "nagy rotáció" most nem a kötvényekből a részvények felé tereli a pénzt, hanem az okos pénztől, a profiktól áramlanak a részvények a magánbefektetők felé, akik utolsóként csatlakoztak a piaci eufóriához, ami hagyományosan a bika piac végét jelenti. A JP Morgannél szintén azt figyelték meg, hogy a magánügyfelekkel szemben a bank intézményi ügyfelei idén csökkentették részvénypiaci kitettségüket. Ez azt mutatja szerintük, hogy a részvényárfolyamok lendületes emelkedése csupán a magánbefektetők optimizmusának köszönhető. A professzionális befektetők és aktív portfóliómenedzserek most kihasználják a helyzetet, és örömmel adják el kockázatos eszközeiket a kis és nagy magánbefektetőknek, akik egyelőre tovább nyomják felfelé a részvényárakat. 


Visszatérve a Bank of Americára, elemzőik emelték az S&P 500 index év végi szintjére vonatkozó előrejelzésüket 2300-ról 2450-re. Indoklásukban azonban nyoma sincs a fundamentális érveknek, mint pl. a gazdaság folytatódó fellendülése. Ehelyett úgy vélik, hogy egy tipikusan a bika-piac végén kialakuló emelkedésben vagyunk, amikor a technikai indikátorok és a piaci hangulat alapján alakulnak az árfolyamok. Elemzőjük, Savita Subramanian kifejtette, hogy a részvénypiacok az összeomlás előtt mindig rendkívül lendületesen szoktak emelkedni, és ez nem lesz másképp most sem. A befektetők optimizmusa 30 éves csúcsra került, és bizonyos technikai indikátorok is egyelőre a rally folytatódását jelzik előre.  


Azt, hogy meddig tart még a rally, a JP Morgan szakemberi szerint nem lehet megmondani, de nem kell sok ahhoz, hogy a kockázatokat felmérni nem tudó amatőr magánbefektetők megijedjenek valamitől, ami a részvények pánikszerű kiárusításhoz és az árfolyamok hirtelen zuhanásához fog vezetni. A Bank of America vezető befektetési stratégája, Michael Harnett kicsit konkrétabb. Szerinte az S&P 500 az idén elérheti a 2500-as szintet, ami után a részvénypiaci buborék kipukkadását prognosztizálja. Ez valamikor a második félévben következhet be. Ezt kihasználandó az év végére put (eladási) opciók vásárlását ajánlja az S&P 500-ra.


Egy másik - kevésbé spekulatív - megoldás lehet, ha még időben a biztonságos menedéknek tekintett - és piaci pánik esetén rendszerint nyereséget hozó - eszközökbe, többek között az aranyba vagy államkötvényekbe fektetünk be.

Az arany a legjobb biztosítási kötvény

Alan Greenspan véleménye

Alan Greenspan 1987-től 2006-ig volt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke. Bár intézkedései annak idején sokszor voltak a viták kereszttüzében, rendkívüli tapasztalata miatt ma is érdemes odafigyelni a véleményére. Az Arany Világtanács Gold Investor (=aranybefektető) című kiadványa közölt vele a minap egy hosszabb interjút. Ebből idézünk.


Az első kérdés arra vonatkozott, vajon fenyeget-e stagfláció (tehát gazdasági stagnálás magas infláció mellett). Greenspan rámutatott, hogy a globális gazdasági növekedés lelassult, jórészt a fejlett világban uralkodó demográfiai problémák - elsősorban a társadalom elöregedése - miatt. A termelékenység növekedése is visszaesett, így az egész gazdasági rendszer lelassult. Ez reményvesztettséget és kétségbeesést generált a társadalom széles rétegeiben, ami a gazdasági populizmus térnyerését segítette elő, amely végül a Brexitben és Trump győzelmében manifesztálódott.


Ugyanakkor a munkanélküliség csökkenése, a bérek növekedése - főképp az Egyesült Államokban - növeli az inflációs nyomást. A kereslet egyre nagyobb, így az árak a gazdaság egyre több szektorában emelkedhetnek. Ha az árak emelkedése - tehát a pénz értékvesztése, azaz az infláció - a gazdaság stagnálásával párosul, stagflációról beszélhetünk.


Ha jelentősen elkezd nőni az infláció, az végső soron az arany áremelkedéséhez fog vezetni. Greenspan szerint az aranyba való befektetés célja nem a rövid távú nyereség, hanem egy hosszú távon érvényesülő védelem a pénz elértéktelenedésével és a nem várt negatív eseményekkel szemben.


Greenspan kifejtette, hogy az arany - és kisebb mértékben az ezüst - az első számú globális valuta, melyek nem függnek a kibocsátó hitelképességétől. A papírpénz addig ér valamit, amíg a kibocsátójában megbíznak. Csak az arany és az ezüst rendelkezik saját belső értékkel. Ez így van évezredek óta.


A jegybankokról és a várható monetáris politikáról szólva megemlítette, hogy Európában még az amerikaihoz képest is aggasztóbb a helyzet. Greenspan komolyan aggódik az euró jövője miatt. Mint mondta, Észak-Európa évek óta folyamatosan finanszírozza a déli tagállamok deficitjét, és ez nem tarthat örökké. Az Eurozóna nem működik.


Vajon a volt Fed-elnök szerint milyen monetáris szerepe lehet az aranynak az új geopolitikai környezetben? Greenspan úgy véli, hogy az aranystandard nagyon jól működött a 19. század vége felé és a 20. század elején. Ezt az időszakot - az első világháborúig - rendkívüli gazdasági prosperitás, gyorsan növekedő termelékenység és alacsony infláció jellemezte. Mégis, ha ma újra visszatérnénk az aranystandardhoz, az sokan a kétségbeesés jeleként értelmeznék. Pedig, ha fennmaradt volna az arany központi szerepe a pénzügyi rendszerben, ma nem lennénk ilyen rossz helyzetben. Nem tudtunk volna ennyire eladósodni, mert az aranystandard biztosítja, kikényszeríti a mértéktartó gazdasági és költségvetési politikát.

Angolul tudóknak érdemes elolvasni a teljes cikket.

Tom McClellan a bitcoin-lufiról

Az általam legtöbbször olvasott technikai elemző, Tom McClellan - aki mellesleg Trump győzelmét is megjósolta - legutóbbi írásában a bitcoinnal foglalkozik. Mivel múltkoriban írtam a bitcoinról, mint az arany "vetélytársáról", érdemes megnézni, mit a véleménye egy igazi szakembernek.


McClellan a bitcoin közelmúltbeli árfolyamának grafikonját az úgynevezett internet-lufihoz hasonlítja. Mint közismert, a NASDAQ piacon a 90-es évek végén rendkívül erős áremelkedés zajlott le, 2000. márciusában elérve a csúcsot, majd onnan még meredekebb zuhanás következett. 2007. október végére újra nagy emelkedés következett be, bár még messze volt a 2000-ben elért árfolyamszint. Innen azonban - a világgazdasági válság kirobbanása miatt, és a többi részvénypiaccal összhangban - újabb zuhanás következett. Úgy tűnik, a bitcoin most a 10 évvel ezelőtti eseményeket utánozza, de minden sokkal gyorsabban zajlik, mint akkor. 


Mint McClellan írja, az értékpapírpiacokon az utóbbi időben feltűnően gyorsan zajlanak le olyan események, amihez korábban legalább hónapok kellettek. Így történt például a Brexit-népszavazás után, amikor a részvénypiaci pánik mindössze két és fél napig tartott. Trump megválasztása után a sokkhatás még rövidebb idő, nagyjából fél nap alatt elmúlt.

A bitcoin piacán 2013. végén alakult ki egy lufi, ami gyorsan ki is pukkadt. Azóta a bitcoin grafikonja nagy hasonlóságot mutat a NASDAQ 2000. és 2008. közötti grafikonjával, a legnagyobb különbség az, hogy a bitcoin árfolyama sokkal gyorsabban ismétli a NASDAQ akkori mozgását. McClellan arra következtet, hogy ez a hasonlóság megmarad a továbbiakban is, így várható a bitcoin árfolyamának újabb komoly és hosszan tartó csökkenése. A bitcoin-tulajdonosoknak ezért azt javasolja, hogy hamarosan szálljanak ki, mert fogy az idő.

Arany vagy bitcoin?

Az amerikai választás óta - a legtöbb elemző várakozásával ellentétben - a részvénypiacokon jelentős áremelkedés volt tapasztalható, ami a dollár erősödésével és az arany gyengülésével járt együtt. Ennek fő oka a Trump által beindítani tervezett infrastrukturális beruházások, és az általános várakozás, ami egy új elnök beiktatását meg szokta előzni. Ez a jelenség többnyire az új elnök beiktatásáig tart, utána általában kiderül, hogy hosszú időnek kell eltelni, mire a várt pozitív gazdasági fejlemények ténylegesen bekövetkeznek, és hogy az oda vezető út korántsem zökkenőmentes. Várható, hogy amíg a részvényárfolyamok emelkedése nem törik meg, addig az aranyár is eladói nyomás alatt lehet. Az összefüggésekről sok érdekes elemzés jelent meg, de ezekről az elmúlt hetekben nem tudtam írni, mert az alacsony aranyár miatt jelentősen megnőtt a kereslet cégünknél a befektetési arany iránt, és így blogírásra nem maradt idő. 

Viszont egyik kedves rokonom a minap egy érdekes kérdést tett fel. Az arany vagy a bitcoin a jobb befektetés, különösen egy esetleges krízis bekövetkeztekor? 

Röviden megpróbáltam neki összefoglalni, mit gondoltam erről az eddigi - nem túl célirányos - olvasmányaim alapján kialakult, szerény tudásom birtokában.

Amiben többé-kevésbé hasonlít az arany és a bitcoin:
1.) Mindegyikkel folyamatosan kereskednek a világ megfelelő piacain, tehát mindegyik többé-kevésbé likvidnek számít, bár az arany e tekintetben előnyben van.
2.) Fentiek miatt mindkettő értéke független attól, hogy hol kívánjuk beváltani, elvileg a világ bármely országában nagyjából ugyanannyit ér.
3.) Mindkettő független a hivatalos pénzügyi rendszertől, elvileg a mennyiségük, kibocsátásuk erősen limitált (állítólag a bitcoin mögött álló blockchain-technológia nagyon hatékonyan kizárja a manipulácót), ezért a jegybanki és a gazdaságpolitika nem tudja őket elértékteleníteni, mint a hivatalos fizetőeszközöket. (Bár negatívan hatna a bitcoin értékére, ha egy zseni pár év múlva megtalálná a módját, hogy milliószámra hozzon létre bitcoinokat. Most ez tudtommal lehetetlennek tűnik, de mi van, ha mégse az?)
4.) Mindegyik kívül van a hivatalos bankrendszeren, és bizonyos értelemben a hatóságok látókörén is, így esetleges vagyonelkobzások, vagyonadók elől viszonylag könnyen elrejthető. Ugyanígy a bankszámlánkat feltörő hackerek elől is többé-kevésbé védettek.

A különbségek:
1.) Az arany kis helyet igényel, ezért könnyen tárolható, szállítható a segítségével akár rendkívül nagy érték. Viszont ha megtalálják, akkor ellophatják, elkobozhatják, a bitcoint viszont szállítani sem kell. Ez egy pont a bitcoin javára.
2.) Az arany jóval ismertebb, sokkal többen kereskednek vele, ezért a volatilitása más valutákhoz képest sokkal kisebb, kiszámíthatóbb. Nehéz megmondani, mi irányítja a bitcoin árfolyamát, az arany árát befolyásoló tényezők jobban feltérképezhetők és megérthetők. Egy pont az aranynak.
3.) Az aranynak mint fizető- és értékmegőrző (befektetési) eszköznek 5-6000 éves múltja van, a bitcoinnak néhány éves. Az arany kézzelfogható, legalább Mózes ideje óta mindenki ismeri (hirtelen a Kivonulás könyvéből az egyiptomiak ékszerei és az aranyborjú jutott eszembe), és az értéke emberöltőkön át alig változik, pl. egy jó (nem konfekció) öltöny vagy egy új autó aranyban több mint 100 évvel ezelőtt is nagyjából annyiba került, mint ma. Az arany sosem veszti el az értékét, de háborúban különösen értékes lehet. (Azt mondják, hogy a II. világháborúban egy uncia arannyal meg lehetett menteni a deportálástól egy embert.) A bitcoin rendkívül izgalmas dolog, de teljes mértékben a ma már megszokott, azonban pár évtizede még nem is létezett infrastruktúrára támaszkodik. Ha nincs interneted, pláne ha esetleg még áram sincs, semmit sem érsz a bitcoinjaiddal. Aki ezt választja, még inkább kiszolgáltatottá válik a modern infrastruktúrának, aminek a sérülékenysége (lásd hackertámadások) sajnos egyre nyilvánvalóbb. Háború, természeti katasztrófák stb. esetén a bitcoin semmit sem érne. Pont ezekben a helyzetekben verhetetlen az arany. Persze csak akkor, ha számunkra hozzáférhető helyen van.

Ha tehát befektetésre, azaz hosszabb távú vagyonmegőrzésre vagy akár -gyarapításra gondolunk, vagy esetleg krízishelyzetben felhasználható "életbiztosításra", akkor az arany a jobb választás. Ha a rövid távú nyereségszerzés a cél (amit spekulációnak is szoktak hívni), akkor a bitcoin talán jobb is az aranynál, de sokkal nagyobb a bukás kockázata is. 

Hozzá kell tenni, hogy az utóbbi hetekben a bitcoin árfolyama látványosan emelkedett, miközben az arany "szenvedett". Ennek egyik - talán fő - oka lehet, hogy a bitcoinnal érdekes piramisjátékot szerveztek valakik, aminek a lényege, hogy minden új belépő  - későbbi nyereség reményében - bizonyos számú bitcoint vesz, hogy azt továbbutalja korábbi belépők számára. Ennek a piramisjátéknak az összeomlásáig az árfolyam tovább is emelkedhet. Utána várhatóan az árfolyam is beszakad. A probléma, hogy nem lehet tudni, hogy a piramisjáték holnap, vagy csak hónapok múlva fog összeomlani. 

Gartman: Trump győzelméből az arany profitálhat leginkább

Dennis Gartman nem nevezhető gold bugnak, azaz notóriusan az aranybefektetést ajánló elemzőnek. Ezért különösen érdekes, amit Trump megválasztása után a CNBC-nek nyilatkozott.

 
Az adó reggeli műsorában úgy vélte, hogy a piacok nem voltak felkészülve Trump győzelmére. Nagyon sok pénz áramlik most a biztos menedékekbe, így elsősorban az aranyba és a japán jenbe. Az arany már az ázsiai kereskedésben nagyot emelkedett, amikor kezdtek érkezni a Clinton - és a piaci résztvevők többsége - számára riasztó hírek a részeredményekről.


Gartman szerint a dollár is erősödni fog, mert Trump várhatóan protekcionista politikája elsősorban az Amerikába exportáló gazdaságokat fogja hátrányosan érinteni, így mindenekelőtt Európát, azon belül is különösen Németországot. Gartman nem csinált titkot abból, hogy ő is Trumpra szavazott, és hozzátette, hogy a választás fő nyertese a befeketési eszközök között az arany lesz. A várhatóan növekvő infrastrukturális beruházások miatt emelkedhet többek között a vas és a vörösréz ára is, míg az olajé csökkenni fog, mert Trump növelni akarja az amerikai olaj- és földgázkitermelést és a szénbányászatot is.